A Litvinyenko-ügy – különösen miután nyilvánosságra került a volt orosz kém
utolsó nyilatkozata, amelyben „könyörtelen és barbár” embernek nevezte a
haláláért felelősnek tartott Vlagyimir Putyint – komoly fenyegetést jelent
Oroszország és az Egyesült Királyság kapcsolatára nézve. Tony Blair brit
miniszterelnök az első számú feladatnak nevezte, hogy „az ügy ne zavarja meg” a
két ország viszonyát.
A Kreml már annak sem örült, amikor Anglia befogadta Borisz Berezovszkijt, a
Moszkvát gyakran élesen kritizáló orosz milliárdost. Moszkva ugyanilyen
roszszallóan nézte Ahmed Zakajev szakadár csecsenföldi politikus angliai
ténykedését is. „Az orosz kormány nem fog egyetlen orosz gyanúsítottat sem
kiszolgáltatni az angol hatóságoknak, mivel az alkotmányunk ezt tiltja” –
szögezte le Jurij Csajka igazságügy-miniszter.
A Litvinyenko-ügyben az egyik koronatanú – más feltételezések szerint a
gyilkosság fő gyanúsítottja – a korábban szintén KGB-ügynök, mára azonban
milliárdos nagyvállalkozóvá vált Andrej Lugovoj lett volna, ő azonban mindeddig
nem tudott nyilatkozni az angol nyomozóknak. Lugovoj a héten kórházba került
alapos kivizsgálásra, miután nála is felmerült a mérgezés gyanúja. Lugovoj
november 1-jén, azon a napon, amikor Litvinyenkó a szervezetébe juttatott
százszoros halálos adag radioaktív polóniumtól rosszul lett, a családjával
együtt Londonban volt, hogy megnézze a CSKA Moszkva – Arsenal
futball-kupamérkőzést.
A Putyin mérsékelt bírálójaként számon tartott Jegor Gajdar volt orosz kormányfő
(képünkön) szintén mérgezéses tünetekkel fekszik egy moszkvai kórházban. Gajdar
a múlt héten Írországban vett részt egy konferencián, ahol rosszul lett és
összeesett. A szemtanúk szerint a politikus szájából és orrából harmincöt percen
át folyt a vér. Orosz orvosai biztosak benne, hogy Gajdar súlyos betegségét
mérgezés okozta, mégpedig természetellenes mérgezés, mert nem tudtak kimutatni
semmilyen általuk ismert természetes anyagot, amely a tüneteket okozhatta volna.
Az AP hírügynökség beszámolója szerint Gajdar egykori testőre éppen azon a napon
találkozott Litvinyenkóval, mikor az exkém szervezetébe került a halálos méreg.
Közben Mihail Trepaskin, az Oroszországban bebörtönzött egykori KGB-kém ügyvédei
felkérték a Scotland Yard nyomozóit arra, hogy vegyék fel a kapcsolatot
védencükkel, aki vallomást szeretne tenni. Az ügyvédek szerint Trepaskinnak
döntő bizonyítékai vannak a Litvinyenko-üggyel kapcsolatban. Trepaskin – aki
államtitkok elárulásának vádjával kapta négyéves börtönbüntetését – állítólag
már több évvel ezelőtt figyelmeztette Litvinyenkót arra, hogy léteznek az orosz
kormány által felbérelt bérgyilkosok, akiknek a feladata Litvinyenko és mások
meggyilkolása.
Lehetséges azonban, hogy Trepaskin állítólagos bizonyítékaira soha sem derül
fény: a börtön szóvivője ugyanis leszögezte, hogy mivel a rab államtitkok
elárulása miatt tölti börtönbüntetését, nem találkozhat más kormányok
képviselőivel.
Egy további ex-KGB ügynök, az Egyesült Államokban élő Jurij Svets a héten
bejelentette, hogy nemcsak azt tudja, hogy ki gyilkolta meg Litvinyenkót, de a
gyilkos nevét már el is árulta a rendőrségnek. Svets állítása szerint már 2002
óta ismerte Livinyenkót, és beszélt is vele a halála napján, november 23-án.
„Szeretném, ha ez a nyomozás elérné a célját, különben sok embert meg fognak még
gyilkolni szerte a világon: Londonban, Washingtonban és máshol is” – jelentette
ki Svets.
2006. 12. 07. (X/49)
