Kaotikus állapotok a fővárosban, Mogadishuban Fotó: AP
Az Afrika „szarván” található Szomáliára az utóbbi tizenöt évben igencsak
„rájárt a rúd”. A polgárháborús állapotok mellett komoly aszály sújtotta az
országot, amikor pedig végre megjelentek az esőfelhők az égen, súlyos áradások
keserítették meg a szomáliaiak életét. Az államgépezet szinte teljesen
összeomlott, közszolgáltatások nincsenek, a kráterszerű kátyúkkal tarkított utak
helyett a helybéliek inkább a bozótoson át vezető ösvényeket használják. Ha
valaki megbetegszik, a kórház ajtaján átlépve jobb, ha felhagy a nagy
reményekkel: a pácienseknek maguknak kell vinniük az ágyukat, és elegendő
pénzzel kell rendelkezniük az áramgenerátor beüzemelésének finanszírozásához, ha
netán röntgenfelvételre is szükségük lenne. Bár a különböző segélyszervezetek
küldtek támogatást a szorult helyzetben lévő országnak, csak a csomagok fele
érte el a célját: a fennmaradó rész vagy a torzsalkodó helyi hadurak, vagy
modern kori kalózok kezébe került.
Az ország 1991-ben, Mohamed Siad Barre elnök megbuktatása után süllyedt
anarchiába – ekkor kezdődött a helyi hadurak véres uralma. A 2004-ben beiktatott
átmeneti kormány – amely 1991 óta a tizennegyedik próbálkozás volt a központi
irányítás helyreállítására – képtelennek mutatkozott a rendfenntartásra, a
fundamentalista iszlám erők viszont kezdtek egyre népszerűbbé válni. Eleinte az
ország déli részén vetették meg lábukat, majd tavaly júniusban az Iszlám
Törvényszékek Szövetsége (ICU) elfoglalta a fővárost, Mogadishut is, amely már a
világ legveszélyesebb városának számított. A helybéliek örömmel fogadták a
rendcsináló iszlamistákat, hiszen addigra már mindennaposnak számítottak az
egymással szemben álló klánok közötti utcai lövöldözések, és a város különböző
pontjain felállított ellenőrző pontoknál történő sarcszedések, kínzások vagy
gyilkosságok. A lányok, asszonyok gyakran estek nemi erőszak áldozatául.
Az iszlamisták éppen ennek a rémálomnak vetettek véget: a helybéli üzletemberek
által finanszírozott ICU mozgalom tagjai begyűjtötték a fegyvereket. Mogadishu
lakói tizenöt év óta először mehettek ki úgy az utcára, hogy nem kellett
félteniük az életüket. A megkönnyebbülés azonban csak időleges volt: megfigyelők
szerint Szomáliában a tálib rendszer afrikai változata van kialakulóban. A
párhuzam nem volt alaptalan: az ICU vahabita stílusú, kemény uralmat vezetett
be, a saria törvény alapján. A mogadishuiak hamarosan arra ébredtek, hogy életük
a legapróbb részletekig szigorú szabályozás alá került. Egyes források szerint
két embert kivégeztek, mert megnézték a futball-vb elődöntőjét, hatvan embert
pedig videózás miatt tartóztattak le. Tiltólistára került a zenehallgatás is, és
az iszlámisták könyörtelenül félbeszakították az élő zenével tarkított esküvőket
is. Bevezették a nyilvános kivégzéseket, a nőkön megjelent a csador, bezárták a
mozikat, és betiltották a helybéliek által közkedvelt bódító hatású növény, a
katlevél rágcsálását is.
Ali Mohamed Gedi miniszterelnök