hetilap

Fotó: AP

Rudy Giuliani népszerűsége mögött 1994 és 2002 között New York
polgármestereként felmutatott kitűnő politikusi teljesítménye és tapasztalata
áll. Meghirdette a „zéró tolerancia” elvét, és ezzel sikerült a bűnözést olyan
jelentős mértékben visszaszorítania, mely következtében a metropolisz Amerika
egyik legbiztonságosabb nagyvárosává vált. Az „Amerika polgármesterének” is
nevezett Giuliani a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követően került
újból reflektorfénybe, ekkor szintén megmutatkozott jó vezetői képessége.
2001-ben ezért a Time magazin az év emberévé választotta. Egyes vélemények
szerint azonban hátrányt jelenthet számára, hogy túlságosan kötődik a
Republikánus Párthoz és George W. Bush elnökhöz. Giuliani ugyanis támogatta az
iraki háborút, sőt Bushnak azt az utóbbi tervét is, hogy további csapatokat
küldene Irakba. Emellett kérdéses, hogy a republikánus párt bázisát jelentő
konzervatívokat sikerül-e a maga oldalára állítania. Giuliani, aki maga is
elvált, nyíltan liberális elveket vall olyan kérdésekben, mint az azonos neműek
házassága vagy az abortusz.

A republikánusok másik esélyese John McCain, aki már 2000-ben is versenybe
szállt az elnökségi jelölésért, akkor azonban alulmaradt George W. Bushsal
szemben. Legfőbb előnyének a szenátusban szerzett tapasztalatát és katonai
tájékozottságát tartják. McCain szolgált a vietnami háborúban, mely során
nemzeti hőssé vált azzal, hogy öt és fél évet fogságban töltött. Hazatérését
követően 1982-ben választották be a képviselőházba, 1986 óta pedig a szenátusban
tevékenykedik. A fő kifogásnak vele szemben szintén Bush elnök politikája
melletti kiállását hozzák fel. McCaint kritikák érik iraki háborús nézetei
miatt, a szenátor ugyanis támogatta az iraki invázió megindítását, viszont
„jelentős politikaváltásra sürgette” a Bush-kormányt az elmúlt időszakban. Mások
a korát tartják kritikusnak, a szenátor ugyanis hetvenkét éves lesz 2008-ban.
McCainnél sem biztos, hogy sikerül a konzervatív keresztényeket megnyernie,
mivel azok nincsenek arról meggyőződve, hogy az ő értékrendjüket osztja, miután
a 2000-es kampány során „az intolerancia ügynökének” nevezte Jerry Falwellt.

A The Wall Street Journal még Mitt Romney volt massachusettsi kormányzót sorolta
az esélyesebb jelöltek közé. A republikánus színekben induló volt kormányzó
rendkívül egyszerű üzenettel („Szeretem Amerikát”) jelentette be indulását az
elnöki posztért. Beszédében „új amerikai álmot”: innovációt és átalakulást
ígért, melyek helyreállítják a bizalmat a kormány felé. A mormon vallású
képviselő magát a konzervatív alternatívaként mutatja be. Ellenzői szerint
álláspontja olyan kérdésekben, mint az abortusz vagy az azonos neműek házassága,
nem egyértelmű, mivel korábban támogatta ezeket. Kérdéses az is, hogy vallása
miatt sikerül-e elfogadtatnia magát a republikánus protestáns szavazóbázissal.
Felmérések szerint ugyanis az amerikaiak jelentős része nem szavazna mormon
vallású jelöltre.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek