A vitatott felüljáró a Templom-hegyre
A rabbinikus hagyomány szerint a Templom-hegy története az ember teremtéséig
nyúlik vissza, ugyanis annak, illetve a bűnbeesés utáni bűnbánatnak, az első
áldozatbemutatásnak is a helyszíne. A tradíció szerint Káin és Ábel, majd Noé is
itt mutatott be áldozatot az Örökkévalónak, s Ábrahám is e helyen készült
feláldozni fiát, Izsákot. Később Izrael királya, Salamon ugyanitt építette fel
az első Templomot, amelyet az i. e. 6. században a babiloniak leromboltak. A
Templom hetven évvel később újjáépült, ám a rómaiak Krisztus után 70-ben a
második Templomot is elpusztították, így közel kétezer éve a zsidóságnak a
jeruzsálemi szentély nélkül kell megélnie hitét. Az ószövetségi próféták írásai,
illetve a Jelenések könyvében található próféciák alapján több bibliamagyarázó
szerint a jövőben felépül majd a harmadik Templom, ám ennek elkészültét egy nagy
háború fogja megelőzni. Emiatt sokan attól tartanak, hogy a jelenlegi status quo
bármilyen megváltoztatása apokalipszissel fenyeget. Legutóbb 1996-ban a Nyugati
fal mellett húzódó alagút új kijáratának a megnyitása, majd 2000-ben Ariel Saron,
az akkor ellenzékben lévő Likud párt vezetőjének templom-hegyi látogatása miatt
lángolt fel a palesztin erőszakhullám.
Bár elteljedt nézet, hogy Jeruzsálem a muzulmánok harmadik legszentebb helye, s
a Szikladómban található szikláról kaptatott fel Mohamed a mennybe, a Koránban
és a korai iszlám tradícióban ennek még a nyomát is csak közvetve lehet
megtalálni. Az évszázadok folyamán a muzulmánok a 7. században épült Szikladómot
és az al-Aksza-mecsetet teljesen elhanyagolták, a Templom-hegy gazos szeméttelep
volt. Jelentősége s iszlám szenthelyként való hangoztatása akkor kezdett mind
fontosabbá válni, mikor a 19. század végén elindult a cionista mozgalom, s egyre
több zsidó telepedett le a városban. A brit mandátum alatt tisztították meg a
területet, s Izrael Állam megalakulása óta a végsőkig ragaszkodnak hozzá. Ezzel
együtt a Biblia, a rengeteg régészeti lelet és történelmi bizonyíték ellenében
tagadják azt, hogy a zsidóknak bármiféle temploma állt volna ezen a helyen. A
szélsőséges iszlám revizionista gondolkodásmód még a zsidók Izrael országához
való jogát, múltbéli közét is tagadja. Bejelentések nélkül építkezéseket
hajtanak végre a Templom-hegy területén, s tömérdek régészeti leletet,
„tanúkövet” semmisítenek meg, sőt egy temetőt is létrehoztak, direkt módon
megszentségtelenítve azt. Bár az 1967-es hatnapos háború és Jeruzsálem
egyesítése óta a Templom-hegy Izrael tulajdona, a zsidó nép saját
elhatározásából kifolyólag mégsem birtokolja azt. Az izraeli kormány a területet
jordániai fennhatóság alá helyezte, s a muzulmán Wakf-hatóság ellenőrzésének
engedte át. Mindezzel szemben a palesztinok az izraeliek minden egyes, mégoly
jogos lépésére is hisztérikus fenyegetőzésekkel és gyakran zavargásokkal
reagálnak.
A Templom felépítése Izrael helyreállításának része. A helyreállítás első lépése
Izrael összegyűjtése volt saját földjén, a következő lépés a nép spirituális
helyreállítása, a harmadik Templom felépítése lenne, ugyanis a zsidó nép
áldozatok bemutatása nélkül képtelen maradéktalanul betartani Istenének
Törvényét. Sokak szerint a harmadik Templom egyben egyesítené is a különféle
irányzatokra szakadt judaizmust. Bár a szekuláris zsidók többsége kerüli az
ezzel kapcsolatos konfliktusokat, az előkészítő munkálatokra több intézmény is
létrejött, melyek célja előkészíteni a Templomhoz szükséges tárgyakat, papi
öltözeteket, valamint a papi családból származókat felkészíteni az áldozatok
bemutatására. A vallásos cionista Templom-hegyi Hívek Mozgalom fő célja, hogy a
Templom-hegyet felszabadítsa az arab megszállás alól, s felépítsék a harmadik
Templomot. Elkészítették a Templom sarokköveit is, melyeket egyelőre egy
dombtetőn helyeztek el, a Szentek Szentje egykori helyének átellenében, mely a
legelterjedtebb nézet szerint a Szikladómban található sziklát, vagyis Izsák
megkötözésének helyét is magába foglalta. A harmadik Templom csak a mecsetek
helyén épülhetne fel, így érthető, hogy a politikusok még ennek a puszta
felvetését is háborús uszításnak tartják.
2007. 02. 16. (XI/7)
