Fotó: AP
Az orosz elnök a résztvevők értésére adta, hogy Oroszország továbbra is
nagyhatalom, melyet nem hagyhat figyelmen kívül a Nyugat. Ezt látszik
alátámasztani az is, hogy Moszkva egy új katonai droktína keretében meg kívánja
többszörözni katonai kiadásait a következő évek során.
„Az Egyesült Államok minden területen átlépte a határokat. Ezzel mindenkit
veszélybe sodor, mert már senki nem élvezheti a nemzetközi jog nyújtotta
biztonságot” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Münchenben
megtartott 43. biztonságpolitikai konferencián. Majd hozzátette, hogy az
Egyesült Államok új fegyverkezési versenybe kényszeríti a világot, mivel „arra
ösztönöz egyes országokat, hogy nukleáris fegyverre tegyenek szert, ha továbbra
is biztosítani akarják saját biztonságukat”. Az Egyesült Államok szerinte
„gátlástalanul” használja a katonai erőt a nemzetközi konfliktusok kezelése
során, amivel viszont csak tovább gerjeszti a feszültségeket, ugyanis „az
egyoldalú beavatkozások soha nem oldottak meg egyetlen problémát sem”.
A konferencián szintén részt vevő amerikai védelmi miniszter, Robert Gates
igyekezett elvenni Putyin szavainak élét azzal, hogy kijelentette, az Egyesült
Államok továbbra is partnerként tekint Oroszországra. „Egy hidegháború elég
volt
Az új problémákra közösen kell tudnunk megtalálni a megoldásokat” – majd
hozzátette, hogy elfogadja orosz kollégája meghívását, és a közeljövőben
Moszkvába látogat.
Moszkva egyre kevésbé kerüli a nyílt konfliktust Washingtonnal. Dimitrij Peszkov
Kreml-szóvivő szerint „itt az ideje, hogy Putyin végre odadobja nekik a
kesztyűt”. Moszkva pedig valóban egyre élesebben helyezkedik szembe az Egyesült
Államokkal. Oroszország például azért látja el Iránt légvédelmi felszereléssel,
hogy az „ne érezze úgy, hogy csak ellenségek veszik körül”. Koszovó – Amerika
által támogatott – függetlenedésével kapcsolatban Moszkva kijelentette, hogy
mindaddig meg fogja azt akadályozni, amíg Szerbia nem hagyja azt jóvá.
Putyin egyre keményebb fellépését az is indokolhatja, hogy nemzetközi megítélése
sokat romlott az elmúlt időkben. Egyrészt az európai országok felé irányuló
energiaszállítások mind rendszeresebb megszakításai komolyan megrendítették az
unió Oroszországba vetett bizalmát, másrészt komoly aggályokat vet fel
kritikusainak – többek között Anna Politkovszkaja újságíró és Alexander
Litvinyenko volt KGB-ügynök – gyanús körülmények között végrehajtott kivégzése
is.
Putyin visszautasította azokat a nyugati vádakat, melyek szerint Moszkva
politikai céljainak elérése érdekében fegyverként vetné be az energiahordozókat
a Nyugat ellen. Kijelentette, hogy Moszkva csak korrekt árakat akar kapni az
orosz kőolajért és földgázért cserébe. „Nem vagyunk kötelesek más országok
gazdaságát támogatni azáltal, hogy a piaci ár alatt biztosítjuk számukra az
energiahordozókat” – tette hozzá.
A gyilkosságokkal kapcsolatban pedig nem hisz az „összeesküvéselméletekben”,
véleménye szerint Litvinyenko „jelentéktelenebb” figura volt annál, mint hogy
ilyen módszerekkel kellett volna őt félretenni az útból. Sokkal inkább osztja
azt az Oroszországban egyre általánosabbá váló véleményt, miszerint a
gyilkosságok egyetlen célja a Kreml hitelének aláásása volt.
Putyin a Kelet-Európába tervezett új amerikai rakétaelhárító rendszer kapcsán
kifejtette, hogy nem fogadja el az Egyesült Államok magyarázatát, mivel Irán
jelenleg nem rendelkezik olyan hatósugarú rakétákkal, melyek elérhetnék Európát.
Ezért azt Oroszország ellen irányuló közvetlen fenyegetésnek tekinti, ami
„komoly mértékben felborítja az erőegyensúlyt. Válaszul olyan újgenerációs
fegyvereket fejlesztünk ki, amelyek ellen minden légvédelmi rendszer hatástalan”
– mondta az orosz elnök.
2007. 02. 16. (XI/7)
