Az Öbölben állomásozik a Stennis amerikai repülőgép-anyahajó. Bevetésre készen
Fotó: AP
Az amerikai stratégák által elképzelt forgatókönyv szerint Irán esetleges
lerohanását nem fogja megelőzni elnöki szónoklat, előzetes figyelmeztetés,
hiszen a támadás stratégiailag és taktikailag is csak akkor lehet sikeres, ha
meglepetésként éri az iráni vezetést. Éppen ezért a Bush-adminisztráció mindent
megtesz annak érdekében, hogy elhitesse Teheránnal, nem készül ellene semmiféle
katonai akció. Ugyanakkor idén márciusban két olyan esemény is várható,
amelyeket akár az Egyesült Államok, akár Izrael gyakorlatilag hadüzenetnek
tekinthet: egyrészt Irán háromezerre növeli az urándúsításhoz használt
centrifugák számát, amivel képessé válik évente legalább egy atombomba
előállítására, másrészt megérkezik a buseri reaktorba az első orosz nukleáris
üzemanyag-szállítmány.
Bár a március 10-ei dátum csak az elemzők spekulációja, abban a szakértők
egyetértenek, hogy az esetleges katonai akcióra csak egy meghatározott
időtartamon belül van reális esély, azaz nem lesz támadás március 9-e előtt, és
nem valószínű július után sem. Az előbbi dátum a Nemzetközi Atomenergia
Ügynökség kormányzótanácsa ülésének végét jelöli, melynek állásfoglalása
iránymutató lehet az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és közvetve Washington számára,
míg az utóbbi a brit kormányfőváltás tervezett időpontjára utal. Ugyanis míg
Tony Blair egyértelműen támogatja Bush amerikai elnök katonai akcióit, addig
utódja, Gordon Brown várhatóan nem fogja engedélyezni, hogy az amerikai hadsereg
erre a célra igénybe vegye az Indiai-óceán térségében található brit tulajdonban
lévő szigeten kiépített Diego Garcia amerikai támaszpontot.
A 2007-es év azonban más szempontból is meghatározó lehet az Egyesült Államok
Irán-politikájára nézve.
A korai támadás lehetőségét támasztja alá, hogy az elmúlt hetekben újabb
amerikai anyahajó érkezett az öbölbe, a már ott állomásozó Eisenhower anyahajó
küldetése pedig ebben a hónapban lejár. Míg azonban egy hajóról csak legfeljebb
tizenkét órán át lehet folyamatosan indítani a vadászgépeket, addig két anyahajó
jelenléte lehetővé teszi a megszakítás nélküli légi hadműveleteket. Emellett
mielőbb megindítják a támadást, annál több idő marad a 2008-as amerikai
elnökválasztásokig: siker esetén a republikánusok ki tudnák használni az előnyt,
míg ha a küldetés kudarcot vall, megpróbálkozhatnak a politikai kármentéssel. Az
amerikai választási kampány hivatalos kezdete a Labor Day, amely ünnep idén
szeptember
3-ára esik. Az ezt megelőző hetek jelenthetik az utolsó esélyt a katonai akció
megindítására, ha a Bush-kormány nem akar közvetlen kampánytémát faragni a
támadásból.
Amennyiben a támadásra idén nyáron nem kerül sor, a Global-Security.org által
felvázolt forgatókönyv szerint még három időpont elképzelhető. Az egyik a 2008
novemberében esedékes választásokat közvetlenül megelőző hét során lehet,
amennyiben Bush úgy véli, mellette áll a közvélemény, és egy ilyen akció
fordulatot hozhat a kampányban. A második időpont a választások után, de az új
elnök beiktatása előtt lehet, így a támadásért még George W. Bush a felelős, ami
megkönnyítheti az új elnök helyzetét. A harmadik és utolsó időpont az új elnök
beiktatását követő hónapok során lehet. Ha 2009 végéig nem kerül sor a
támadásra, az az elemzők szerint azt jelenti, hogy az Egyesült Államok tudomásul
vette az „atomajatollahok” uralmát Iránban.
2007. 03. 09. (XI/10)
