hetilap

Fotó: AP

Az ENSZ decemberben vezetett be szankciókat Iránnal szemben, hogy rábírja
nukleáris programjának felfüggesztésére. Az intézkedések azonban nem hoztak
kézzelfogható eredményt, annak ellenére, hogy gazdasági hatásai érezhetők voltak
az országban, és nőtt az elégedetlenség a kormánnyal szemben. Mahmúd
Ahmadinezsád bejelentette, hogy országa megszerezte az atomenergia
előállításához szükséges technológiát, és „Irán úgy halad, mint egy vonat, amely
nem rendelkezik fékkel és hátramenettel”. Az egyik iráni
külügyminiszter-helyettes emellett azt is elmondta, hogy akár egy háborúra is
készen állnak.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja a héten ül össze, hogy újabb
szankciókat dolgozzon ki. A résztvevők a fegyverellenőrzésről, valamint a 25
milliárd dollár értékű exporthitelek megvonásáról fognak tárgyalni, melyet
európai cégek alkalmaztak az Iránnal folytatott kereskedelem során.

Irán egyértelmű kijelentései és újabb időnyerése alapján többekben felmerül a
kérdés, hogy van-e értelme további szankcióknak, hiszen azok „enyhe büntetésnek”
számítanak, meghozataluk pedig heteket vesz igénybe. A türelem fogytával egyre
erősödnek azok a hangok, melyek a katonai beavatkozást is a lehetséges eszközök
között látják Irán megfékezéséhez.

Dick Cheney amerikai alelnök ausztráliai látogatása során kijelentette, hogy az
Egyesült Államokat rendkívül aggasztja Irán tevékenysége: a Hezbollah terrorista
csoport „agresszív” szponzorálása, valamint Mahmúd Ahmadinezsád uszító
kijelentései. Cheney reméli, hogy békésen sikerül rendezni az ügyet, ugyanakkor
leszögezte, hogy minden lehetőség napirenden van, beleértve a katonai lépést is.
Véleménye szerint óriási hiba lenne, ha olyan nemzet, mint Irán, atomhatalommá
válna.

Mindeközben a múlt hét folyamán megérkezett a második amerikai hadihajó az
öbölbe, megkétszerezve így az amerikai jelenlétet a térségben. Patrick Walsh
altengernagy leszögezte, hogy ha hajókat, országokat vagy amerikai csapatokat
közvetlen támadás ér a térségben, akkor Amerika azokra katonai akcióval fog
válaszolni.

Peter Pace tábornok ezzel szemben nem tartja valószínűnek az Iránnal való
konfrontálást, és ezen az állásponton vannak a brit hírszerzési tisztviselők is.
Magas rangú védelmi és hírszerzési források szerint pedig egyes amerikai
parancsnokok lemondásra készülnek, amennyiben a Fehér Ház katonai csapást rendel
el Irán ellen. A brit hírszerzéssel szoros kapcsolatban lévő forrás úgy
értesült, hogy négy-öt tábornok és admirális nyújtaná be lemondását, mivel
kérdéses számukra egy ilyen katonai lépés hatékonysága. Robert Gates védelmi
miniszter is több alkalommal az Iránra mért csapás ellen foglalt állást.

Több katonai vezető attól tart, hogy egy esetleges Irán elleni támadás az
Irakban harcoló amerikai csapatokon ütne vissza, több terrorakciót eredményezne,
növelné egy regionális háború kialakulásának a veszélyét, valamint az olajárak
emelkedését idézné elő.

Az amerikai légierő azonban úgy tűnik, jobban hajlik a katonai lépésre. A
légierő vezetője, Michael Moseley tábornok egy katonai konferencián korábban úgy
utalt Iránra, mint lehetséges célpontra.

A The New Yorker magazin értesülései szerint pedig a Pentagon már felállított
egy munkacsoportot, melynek feladata légicsapások kidolgozása lenne. A terv Irán
atomlétesítményeinek lerombolására, illetve a hatalomváltásra összpontosítana.
Emellett nemrégiben olyan célpontok azonosítása is a teendők közé került,
ahonnan az Irakban harcolóknak nyújtanak segítséget és ellátást.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek