Angela Merkel és José Manuel Barroso Berlinben
Fotók: AP
Merkel a Berlini Nyilatkozat aláírása után többször is elmondta, hogy a reformok megvalósításában a tagországok jóindulatára apellál, de az új alkotmány vagy az azt helyettesítő államszerződés ellenzőinek hangja máris felerősödött.
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök a vasárnapi születésnapi rendezvény után hangsúlyozta, hogy szükségszerű Európa számára új szerződéses alapot teremteni. „Szükségünk van egy új alapszerződésre, amellyel aktívan tudjuk alakítani a politikát” – mondta el az ARD tévécsatornának.
A ZDF csatornán Angela Merkel azonban máris a kudarctól óvott: „Az nagyon komoly helyzet volna.” Az unió új szerződéses alapjait „komolyan ki kell dolgozni”, amire ő egyedül nem képes. „Mindenki jó szándékára szükségem van” – mondta Merkel, aki arra figyelmeztetett beszédében, hogy az uniónak „biztosítania kell, hogy az intézményei huszonhét tagállammal is hatékonyak, demokratikusak, elszámoltathatóak maradjanak”.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke támogatta Merkelt: „Erős intézményekre van szükségünk” – mondta. Hans-Gert Pöttering európai parlamenti elnök is aláhúzta, hogy az alkotmányos szerződés „lényegét” jogilag össze kell hangolni az unió közös értékeivel a 2009-es választásokig.
A szlovák kormányfő, Robert Fico nyilatkozatával támogatta Merkelt. Szerinte egy sor „olyan probléma van az unióban, amit meg kell oldani” – mondta el a Financial Times Deutschland hasábjain. A csehek azonban alig pár órával a nyilatkozat aláírása után kérdésessé tették az ütemterv sikerét. Václav Klaus elnök elmondta, hogy a nyilatkozat nem jelenti az intézményi reformok kötelező érvényű lefektetését. Arra a kijelentésre pedig, hogy 2009-ig az új alkotmányt minden állam ratifikálja, csak ennyit mondott: „Ez csak egy álom.” Lech Kaczynski lengyel elnök is valószínűtlennek nevezte, hogy az alkotmányt 2009-ig teljesen keresztül tudják vinni. Az elnök Berlinben elmondta, hogy ez a cél „elérhetetlennek tűnik”.
Az egyes uniós tagállamok ellenállását látva az Európai Parlament korábbi elnöke, a szociáldemokrata Klaus Hänsch a Berliner Zeitung hasábjain azt üzente ezeknek az államoknak, hogy lépjenek ki az Európai Unióból. Azok az államok, akik az EU-t nem akarják új alapokra helyezni és az alkotmány lényegét nem kívánják megvalósítani, el kellene hogy gondolkozzanak a kilépésen. A brit kormánynak pedig a népszavazás előtt világossá kell tennie a polgárai előtt, hogy itt nemcsak az új alkotmány szövegéről van szó, hanem hogy Nagy-Britannia „kint vagy bent marad-e”.
Michael Glos német keresztényszocialista gazdasági miniszter az ARD csatornán arról beszélt, hogy Horvátország felvétele után meg kellene állni az unió bővítésével. Elmondta, hogy szerinte „már rég nem vagyunk abban a helyzetben, hogy új tagokat vegyünk fel”. Ebben a kérdésben Jean-Claude Juncker is nyilatkozott, aki ugyancsak visszafogottságra intett: „Úgy gondolom, hogy ezen a módon már nem tudjuk sokáig folytatni. Nem lehet mindig csak bővíteni, bővíteni és bővíteni.”
Ezzel szemben az Európai Parlament zöld frakciójának vezetője, Daniel Cohn-Bendit felszólította a közösséget Törökország felvételére.
Az Európai Bizottság alelnöke, Margot Wallström a Die Welt című újságban az új alkotmánnyal kapcsolatban a következőket mondta: „Egyszerűbbnek, rövidebbnek és olvashatóbbnak kell lennie. Mindenekelőtt azonban az új szerződés a régi alkotmányszöveghez képest további innovatív részeket is kell hogy tartalmazzon.” Wallström szerint a klímaváltozást és az energiabiztonságot is bele kellene venni a szövegbe.
A német gazdasági szektor pozitívan értékelte a Berlini Nyilatkozatot. Jürgen Thuman, a Német Iparosok Szövetségének elnöke, valamint Dieter Hundt, a Munkáltatói Szövetség elnöke szerint csak egy döntés- és cselekvőképes unió tud megfelelni a globális fejlődés ütemének. Ebben a német gazdaság teljes mértékben támogatni fogja a német soros elnökséget. „A Berlini Nyilatkozat pedig egy jó kezdet” – mondták el a vezetők.
2007. 03. 30. (XI/13)
