hetilap

Házassági fesztivál az indiai Madja-Prades államban. Vőlegények többségben

Fotó: AP

Amikor húsz évvel ezelőtt Ázsiában bevezették az ultrahangos vizsgálógépet,
valószínűleg senki nem gondolta, hogy a találmány egyfajta néma holokauszt
elősegítője lesz majd. A fiúgyermekeket preferáló kultúrákban ezt követően
ugyanis milliószámra vetették el a szülők a leánygyermekeket. Ennek
eredményeképpen mára felborult a férfi-nő arány a kontinensen, ami demográfusok
szerint egyelőre kiszámíthatatlan következményekkel járhat.

A problémára Amartya Sen, Nobel-díjas indiai közgazdász az elsők között hívta
fel a figyelmet, még 1990-ben. Sen úgy becsülte, hozzávetőlegesen 100 millióval
lesz kevesebb nő Ázsiában, mint férfi. Míg más kontinenseken, például Európában
és Észak-Amerikában a hölgyek 3-4 százalékkal többen vannak, mint a férfiak,
addig Ázsiában ez az arány fordított, illetve még annál is rosszabb. Kínában
például egyes térségekben százhúsz fiúgyermekre mindössze száz leánygyermek jut,
de nem jobb a helyzet Tajvanon, Szingapúrban, Dél-Koreában és Bangladesben sem.
India egyes régióiban ezer fiúra kilencszáz lány jut, de van, ahol ötszáznál is
kevesebb.

Bár Kínában és Indiában egy idő után megtiltották az orvosoknak, hogy közöljék a
szülőkkel a gyermek nemét, némi kenőpénz segítségével a szülőknek sikerült
kijátszaniuk a szabályokat. Kínában az ultrahangos vizsgálatok feketepiaca is
kialakult: a „szakértők” teherautók platóján vagy otthonukban fogadják a
kíváncsi szülőket. Egy közelmúltban közzétett tanulmány szerint Indiában ma is
évente legalább 500 ezer leánygyermeket abortálnak, és a tendencia Kínában is
folytatódik.

2004-ben Hu Csintao kínai elnök állítólag felkért 250 demográfust, hogy
állapítsák meg: nem kellene-e felülvizsgálni az ország egygyermekes politikáját,
ami a leánycsecsemők abortálását ösztönzi. A számadatok szerint ugyanis a
nőhiány következtében 2020-ra közel 40 millió férfi marad házastárs nélkül. A
kínai kormány attól tart, hogy mindez társadalmi és politikai instabilitáshoz
vezet majd.

Az egyes térségekben sajátos módszerekkel próbálják orvosolni a problémát.
Kínában ma már adják-veszik a leánycsecsemőket: a legszegényebb családok már
akár 8 dollárért továbbadnak a nem kívánt – de legalább világra hozott –
bébiken. Őket többnyire a fiúgyermekes családok veszik meg: így próbálják
bebiztosítani a jövőbeli menyasszonyt. Az idősebb leányokat pedig gyakran
elrabolják, és az ország egy távolabbi részén házasságra kényszerítik. A nemek
közötti arányokat tovább rontja, hogy a külföldi örökbefogadók is a
leánygyermekeket preferálják. Indiában egyes térségekben a családok speciális
csererendszert dolgoztak ki: leánygyermeket csak akkor adnak férjhez, ha a
vőlegény családja tud menyasszonyt prezentálni arája öccse vagy bátyja számára.

A térség gazdasági nehézségei, az urbanizáció, az iparosodás, a drogkereskedelem
és a környezet drámai pusztulása már amúgy is komoly problémát jelent, így a
régió kiszámíthatatlanságát a nemek aránytalan megoszlása csak tovább fokozza.
Egyes elemzők szerint a házastárs nélkül maradó férfiak egy része a társadalom
szegény és lumpen rétegét duzzasztja majd, és valószínűleg a prostitúció, a
szexturizmus és a homoszexualitás további terjedése is várható.

Mások szerint viszont a gazdasági fejlődés majd automatikusan megoldja a
problémát: a prosperitás következtében a mezőgazdaságból élőket kevésbé
motiválja majd az, hogy csak a fiúgyermek tud földet művelni vagy gazdaságot
vezetni, illetve, hogy a leánygyermek mellé – az Ázsiában még ma is elterjedt
tradíció szerint – hozományt kell adni.

A statisztikák azonban nem támasztják alá ezt a teóriát: a leány- és
fiúgyermekek száma közötti legnagyobb különbség ugyanis pont a fejlettebb
régiókban tapasztalható.

India népszámlálási adatai szerint pedig a szegényebb családokban több a
leánygyermek, mint a fiú.

A demográfusok egyelőre csak találgatják, hogy a természetes egyensúly
mesterséges felborítása vajon milyen hosszú távú következményekkel jár majd,
mivel ilyesmire ilyen méretekben korábban még nem volt precedens. Néhány
szakértő szerint a melegkultúra további terjedését is előidézheti a nemek
közötti aránytalanság: Mumbai és Sanghaj a jövőben ugyanúgy a melegek
„fővárosává” válhat, mint San Francisco.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek