Fotó: AP
Március 19-én Oroszország kemerovszki területén az orosz szénbányászat
történetének legnagyobb katasztrófája következett be: a Putyin elnök 50.
születésnapján, 2002 októberében megnyitott „Uljanovszkaja” bányában száznál is
több ember vesztette életét.
A mentőegységek és a szakértők intenzív munkája ellenére a katasztrófa oka
egyelőre ismeretlen. A különleges helyzetek minisztere, Szergej Sojgu szerint az
említett bánya az egyik legkorszerűbb volt Oroszországban, és a legfejlettebb,
metánkoncentrációt ellenőrző rend-szerrel volt felszerelve. Mint ismeretes, a
metán felhalmozódása a bányaszerencsétlenségek leggyakoribb okozója. Ráadásul a
bányaüzemeltetést felügyelő Rosztehnadzor három nappal a tragédia előtt mindent
a legnagyobb rendben talált.
A szerencsétlenséget vizsgáló bizottság az emberi tényezőt is kizárta a kiváltó
okok közül, különös tekintettel arra, hogy az odaveszett emberek listáján a
bánya felső vezetői közül húsz ember szerepel: az igazgató, a helyettesek, a
főmérnök és a főmechanikus helyettesei. A szakemberek épp a biztonsági
berendezéseket ellenőrizték, amikor a tragédia bekövetkezett.
Az elhunytak között szerepel egy brit állampolgár, aki az egyik frissen
telepített brit biztonsági rendszert helyezte üzembe. Nem kizárt, hogy pont ez
az újdonságnak számító berendezés áll a tragédia hátterében.
Okok sokasága válthatta ki a balesetet, hiszen az orosz bányákban gyakoriak a
különböző szerencsétlenségek, ráadásul az utóbbi években könyörtelenül növekszik
a számuk. A kemerovszki területen igen gyakran fordulnak elő balesetek, ez
Oroszország leggazdagabb szénlelőhelye. A különleges helyzetek minisztériumában
2001 és 2005 között erről a területről 202 különböző balesetet jegyeztek fel.
A tragédiák oka sokszor az elöregedett géppark, de nem kerüli el a
szerencsétlenség az új technikával felszerelt bányákat sem. Itt jelenik meg az
emberi tényező. Az orosz sajtó már boncolgatja a bányászok szabálytalanságait:
többször robbant már be a felgyülemlett metán, amikor felelőtlen vájárok nyílt
lángot használtak. Felmerül a kérdés: a szigorú tiltás ellenére csak úgy
rágyújtottak? A válasz elszomorító: sokszor drogfüggő bányászok készítették elő
nyílt lángon kábítószer-adagjukat.
Az emberi tényező a bányák vezetőit és mérnöki-technikai személyzetét is érinti.
Egyik ismerősöm apja egész életét a kemerovszki terület bányáiban dolgozta le,
és nyugdíjasként is visszatért oda. Elmondása szerint, amikor a bányák
magántulajdonba kerültek, a vezető posztokon a bányászattól igencsak távol álló
emberek jelentek meg. Ráadásul nem is foglalkoztatja őket a szakértelem hiánya,
egyedül a zsíros fizetés. Ezek a szakmát tévesztett vezetők néha megfogadják
tapasztalt beosztottaik tanácsát, néha nem.
A baleset után egy nappal, március 20-án közzétett adatok szerint az „Uljanovszkaja”
bányában 106 ember vesztette életét. A baleset pillanatában 203 személy
tartózkodott a mélyben, közülük 93 már a felszínen van, négy ember sorsa
ismeretlen. A hírek szerint újabb robbanások veszélye áll fenn.
2007. 03. 23. (XI/12)
