Recep Tayyip Erdogan
Több százezer ember gyűlt össze Ankarában, hogy az iszlám háttérrel
rendelkező miniszterelnök elnöki jelölése ellen tiltakozzon. A tüntetésre
Atatürk képeivel vonultak ki, aki a Török Köztársaság megalapítója és egyben
első elnöke volt tizenöt éven át. Az összegyűlt tömeg világosan kifejezte: azt
akarják, hogy Törökország továbbra is világi törvények alapján működjön.
A török miniszterelnök a napokban dönt arról, hogy jelölteti-e magát az elnöki
posztra. Az elnököt a parlament választja hét évre, így Erdogannak könnyű dolga
lenne, mivel az 555 tagú parlament 363 képviselője az ő pártjához tartozik.
Egy vallási meggyőződésű párt képviselőjének elnöksége azonban történelmi
kihívást jelentene Atatürk örökségének. Erdogannal szemben leginkább az ország
világi intézményeiben – köztük például a hadseregben – fogalmaztak meg
kritikákat radikális muzulmán háttere miatt. Többen aggasztónak tartják, hogy a
miniszterelnök felszólalt a fejkendőviselés korlátozása ellen az iskolákban és
kormányzati hivatalokban, és lépéseket tett arra vonatkozóan, hogy vallási
intézményeket támogasson. Felhívják a figyelmet arra is, hogy felesége mindig
fejkendőt visel, ami a nem hívők körében vallási szimbólumnak számít a
politikában.
Ha Erdogant megválasztják elnöknek, akkor jogosult lesz például arra, hogy a
Felsőoktatási Tanács tagjait megválassza, és képes lesz az egész oktatási
rendszert megváltoztatni. A Tanács korábban meghiúsította Erdogan egyik vallási
indíttatású tervét, mely alapján engedélyezték volna vallási vezetőképzésben
részesülteknek, hogy az egyetemeken általános tanulmányokra iratkozzanak be. A
miniszterelnök ezzel kívánta megnyitni előttük az utat kormányzati pozíciók
felé.
Sokan attól tartanak, hogy ha Erdogan vagy hozzá hasonló beállítottságú személy
kerül hatalomra, akkor ellenállás nélkül az országban vallási alapú törvényeket
fognak hozni.
A jelenlegi elnöknek, Ahmet Necdet Sezernek kulcsszerepe volt abban, hogy
Törökország világi államként működött az elmúlt években. Sezer elnöksége alatt
több ízben is megvétózott olyan törvényjavaslatokat, melyeket a világi alkotmány
megsértésének ítélt, és megakadályozott olyan erőfeszítéseket is, melyek során
több száz iszlám-orientált jelöltet akartak fontos közszolgálati pozíciókba
helyezni.
Kérdés azonban, hogy Erdogan feladja-e jelenlegi pozícióját, mely szélesebb körű
hatalommal ruházza fel, mint az elnökség. Ezen túl elemzők szerint pártjának is
szüksége van egy karizmatikus vezetőre a novemberi választásokhoz, véleményük
szerint Erdogan elnöksége rontaná az Igazság és Fejlődés Pártnak az esélyét
arra, hogy egypárti kormányt alakítson.
Tömegtüntetés Erdogan ellen
Fotók: AP
2007. 04. 20. (XI/16)
