hetilap

Miután a lány egy éjszakát távol töltött otthonról, saját családjának
férfitagjai ítélték halálra, mivel tettével szégyent hozott rokonaira és
vallására is. Dua ugyanis a Yezidi nevű kurd vallási csoport tagja volt, amely
szigorúan szankcionálja a paráznaság szinte valamennyi formáját, ezenkívül több
ponton is szemben áll az iszlám tanításával. Egyes jelentések szerint a
tinédzser lány szerelme kedvéért át is tért a muzulmán vallásra, ezt a hírt
azonban később nem erősítették meg.

Miután hazatért Bashika városába, az egyik yezidi törzsi vezető nyújtott neki
menedéket otthonában, ám amikor ezt megtudták, kirángatták a házból, és egy
nagyobb tömeg jelenlétében a nyílt utcán halálra kövezték. A nyolc-kilenc férfi
által elkövetett brutális kivégzés fél órán át tartott, ekkor az egyik férfi egy
nagyobb méretű kővel úgy fejbe vágta a lányt, hogy az életét vesztette. Dua
fiatal szunnita barátja jelenleg bujkál valahol – közölték a hírügynökségek.

A London Daily Mail jelentése szerint egy helyi rendőr is jelen volt Dua
megkövezésénél, azonban szemmel láthatóan inkább a feldühödött tömeg oldalán
állt, semmint a segítségért kiabáló lányén. Később az iraki hadsereg képviselői
is a helyszínre érkeztek, akik azonnal lezárták a területet, kiutasítva onnan
mindenkit – beleértve az újságírókat is. A rendőrség végül két férfit vett
őrizetbe az ügy kapcsán, a többiek elmenekültek.

Nemzetközi emberi jogi szervezetek felháborodásuknak adtak hangot a múlt
hónapban történt és most nyilvánosságra került eset kapcsán, sajnos azonban a
térség több iszlám országában is bevett szokás az úgynevezett „becsületből
történő ölés”. Bár a folyamatosan dúló etnikai harcok közepette Irakban a
parlamenti demokrácia kialakulóban van, az ország mélyen vallásos régióiban
előfordulnak hasonló esetek. Az Amnesty International szóvivője elmondta: elég
gyakran kapnak hírt Irakban elkövetett „becsületbeli gyilkosságokról”, különösen
a javarészt kurdok lakta északi területekről. A halálra kövezés áldozatai
túlnyomórészt nők vagy lányok, akiket családjuk férfitagjai házasságtörésen
kaptak, vagy ennek elkövetésével gyanúsítanak. Iránban, Pakisztánban,
Afganisztánban, Szaúd-Arábiában és Nigériában is bevett gyakorlat a
halálbüntetésnek ez a – hol hivatalos, hol nem hivatalos – formája. Iránban
például – ahol a törvények az iszlám tanításán alapulnak – a Büntető
Törvénykönyv részét képezi a megkövezés mint a végrehajtandó halálos ítélet
egyik formája. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy férfiak, de főleg asszonyok
százait végezték ki ilyen módon az Iráni Köztársaság 1979-es megalapítása óta.
Az Iszlám Büntető Törvénykönyv öt nagyobb könyvből áll, melyből a Hodoud
(jelentése: isteni akaratú büntetés) nevet viseli az, amely napjainkban is
törvényerőre emeli a kövezést. Az iszlám tanítása alapján a házasságon kívüli
szexuális cselekedetek bűnténynek minősülnek, melyek a törvény értelmében
büntethetők. Ezeket a bűntényeket több kategóriába sorolják, melyeket különböző
módon szankcionálnak.

Bűnhődés

A Kurd Regionális Kormány jelentése szerint az elmúlt években közel 40
„becsületből elkövetett” gyilkossági ügyben folyt nyomozás a térségben.
Nigériában 36 államból 12-ben már bevezették a saria törvényt, amely a
megkorbácsolástól a megkövezésig terjedő szankciókkal sújtja a házasságtörés
bűntettét. Szaúd-Arábiában 1990 óta legkevesebb 540 embert végeztek ki
hivatalosan, akik közül a legtöbben olyan külföldiek voltak, akiket
drogcsempészetért vagy szexuális visszaélésekért ítéltek halálra. Az esetek
többségében nyilvános lefejezéssel vagy megkövezéssel végeztek a halálra
ítéltekkel, de gyakoriak a bírósági végzésre végrehajtott végtag-amputációk is.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek