Izraeli lakóház rakétatámadás után
Fotó: AP
A Hamasz a múlt hét közepén meglepetésszerű támadást intézett Mahmúd Abbász
elnöki testőrsége ellen. A karni kereskedelmi átkelőhelyen végrehajtott akcióban
nyolcan haltak meg. A merénylet nyomán a Gázai övezetben kiújult a palesztin
belháború, amelynek idáig közel száz halottja és sebesültje van. A vasárnap
újabb fordulatot hozott.
A Hamasz, hogy elterelje a palesztinok figyelmét és dühét a Fatah elleni
akcióról, fokozta Izrael elleni rakétatámadásait. Több mint hetven rakéta
csapódott be az övezettel határos Szderot városába. Hétfőn az esti órákban a
harminckét éves Szirel Friedman életét vesztette, amikor személyautóját
eltalálta egy Kasszam. Tavaly november óta a szderoti asszony a Hamasz-rakéták
első áldozata.
Az izraeli kormány vasárnapi ülésén úgy döntött, hogy folytatja a célzott
megsemmisítéseket a Kasszam-rakéták kilövéséért felelősséget vállaló Hamasz és
az Iszlám Dzsihád fegyveresei és terroristavezérei ellen. Ez véget vetett a
korábbi egyoldalú tűzszünetnek, amellyel az Olmert-kormány a palesztin
megbékélést akarta elősegíteni. Ez megadta volna a lehetőséget a Hamasznak is,
hogy elismerje Izraelt, a PFSZ által a zsidó állammal korábban megkötött
egyezményeket, és lemondjon a terrorizmusról. Izrael fenntartotta az egyoldalú
tűzszünetet, pedig a rakétatámadások a Gázai övezetből sosem szüneteltek.
A szaúdi–egyiptomi közvetítéssel létrejött mekkai megállapodást követően a Fatah
és a Hamasz tűzszünetet kötött. Nemzeti egységkormányt is létrehoztak. Abban is
megállapodtak, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezetet úgy alakítják át,
hogy abban az iszlám fundamentalista szervezet, a Hamasz is helyet kaphasson. A
Hamasz nem volt hajlandó a nemzetközi közösség által támasztott tűzszüneti
feltételeket teljesíteni. A mekkai megállapodás nem váltotta be a Hamasznak a
hozzá fűzött reményeit. Nem hozta meg számára a nemzetközi elismerést, és a
segélyek továbbra is a Fatahhoz áramlottak. Egyiptomban Fatah-tagokat képeztek
ki, és Izrael fegyverekkel látta el az övezetbe visszatérő Fatah-egységeket.
Ráadásul a Hamasz legfőbb támogatója, Szíria és Irán ellenezte a mekkai
megállapodás mögött kibontakozó arab szövetséget.
A Hamasz támadásáért Szíria és Irán tehető felelőssé. Irán finanszírozza
legnagyobb mértékben a Hamaszt, így az utasítás a tűzszünet felmondására
nyilvánvalóan Teheránból, Damaszkusz közvetítésével érkezett.
Izrael egyelőre elvetette a Gázai övezet elleni átfogó hadműveletet, ám
határozott a célzott megsemmisítések felújításáról. A célpont a Hamasz és az
Iszlám Dzsihád terroristavezetői, így Khaled Masal, a Hamasz Damaszkuszban
székelő vezére, Muhammad Deif, az Izzadin al-Kasszem főnöke, Ahmed Dzsaberi
bombagyáros és Khaled Manzur, az Iszlám Dzsihád terrorfőnöke.
A Hamasz utasította tagjait, hogy ne közlekedjenek autóval, és ne beszéljenek
mobiltelefonon sem. A terrorszervezet azzal fenyegetőzött, hogy felújítja az
öngyilkos merényleteket Júdeában és Szamáriában.
A hétfői szderoti támadás idején Javier Solana, az EU külügyi biztosa és Cipi
Livni külügyminiszter a városban találkozott. A lakosok tiltakozásul autógumikat
égettek a védelem hiánya miatt. Olmert kormányfő Szderotban és környékén
rendkívüli állapotot hirdetett, ami a lakosoknak azt jelenti, hogy a
rakétatámadások okozta károkat a kormány kifizeti.
Az iráni forgatókönyv másik helyszínén, a Tripoli melletti Nar el-Baredben
félszáznál is több áldozata van a vasárnap kirobbant fegyveres összecsapásoknak.
A 40 ezer palesztinnak otthont adó menekülttáborba libanoni kormánykatonák
hatoltak be, hogy egy bankrablás gyanúsítottjait letartóztassák. Az érkezőket
azonban a Fatah al-Iszlam palesztin terrorszervezet fegyveresei gépfegyvertűzzel
fogadták. A harcokban legkevesebb harminc libanoni katona és tizenöt iszlamista
fegyveres halt meg, a polgári áldozatok száma egyelőre nem ismeretes. A mostani
összecsapások a tizenhét éve befejeződött libanoni polgárháború óta a
legvéresebbek.
A Fatah al-Iszlam kétszáz jól felszerelt és jól kiképzett, kellőképpen motivált
fegyveressel rendelkezik Tripoli körzetében. Alaposan felkészült a libanoni
hadsereg támadására: beásta magát, és a látszólag váratlan támadásra
összehangolt ellencsapással válaszolt. Ebből is látható, hogy előre tudtak a
hadsereg vasárnapi akciójáról. A csoport 2006 novemberében vált ki a
menekülttábort addig irányító Fatah al-Intifada szervezetéből. Szoros
kapcsolatokat ápol a szíriai titkosszolgálattal és az al-Kaida terrorhálózattal.
Bizonyára nem véletlen, hogy februárban a Bejrút keresztények lakta negyedében
végrehajtott kettős bombamerényletet a szervezet három szíriai származású tagja
követte el. Vezetőjük, Sakír al-Abszi, jól ismert palesztin terrorista,
nemrégiben szabadult szíriai börtönéből, ahol három évet töltött. Jordániában
távollétében halálra ítélték Laurence Foley amerika diplomata 2002-ben Ammanban
történt meggyilkolásáért. A merényletet együtt követte el Abu Muszav
az-Zarkavival, az al-Kaida egykori iraki főnökével, akit szintén halálra ítéltek
ebben a perben. Abszi nem ismeri el az al-Kaidához fűződő szervezeti
kapcsolatot, de egyetért Oszama bin Laden ideológiájával és céljaival. Háborút
hirdetett a hitetlenek ellen, további célja Izrael felszámolása, illetve az,
hogy a palesztin közösségekre Libanonban a saria-törvények vonatkozzanak. E két
helyszín – Libanon és Gáza – közös pontja az iráni forgatókönyv, a mögöttes cél
pedig, hogy Irán lélegzethez jusson atomprogramjának befejezésére.
2007. 05. 25. (XI/21)
