A lengyelek behúzták a kéziféket

Nicolas Sarkozy és Jaroslav Kaczynski

Az Európai Unió alkotmányát a franciák és a hollandok futtatták zátonyra
azzal, hogy népszavazás keretében elutasították azt még 2005-ben. Az EU soros
elnöki tisztét június végéig betöltő Angela Merkel viszont már a poszt
átvételekor is az egykori alapszerződés újjáélesztését jelölte meg egyik
legfontosabb céljaként. A mostani csúcstalálkozó előtti napokban levélben
ismertette kollégáival álláspontját, mely szerint annyit kell megmenteni a
korábbi dokumentumból, amennyit csak lehet. Merkel hangsúlyozta: azok az
országok, amelyek menet közben ratifikálták a megbukott alkotmányt, szeretnék
megtartani a 2004-es dokumentumban felvázolt „innovációk” lényegét.

Valéry Giscard dEstaing egykori francia elnök, az alkotmány szövegének a
szerzője pedig a Le Monde hasábjain elismerte: „jelenleg az alkotmányos
szerződés újításainak egy részét próbálják konzerválni és álcázni azzal, hogy
több rövidebb szöveget hoznak létre belőle”. „A leginnovatívabb elemek a
maastrichti és a nizzai szerződések egyszerű módosításaivá válnak, a technikai
módosításokat pedig átcsoportosítják egy felhígított, fájdalommentes
szerződésbe. A szövegek összefoglalóját terjesztik majd be a parlamentekbe,
amelyek külön szavaznak majd róla. Ily módon a közvéleménnyel – tudtán kívül –
elfogadtatják majd azokat a javaslatokat, amelyeket nem mertünk közvetlenül
eléjük tálalni – vallotta be dEstaing.

Ezzel elkerülhetnék az esetlegesen újabb fiaskóval fenyegető népszavazásokat. Ez
pedig megerősítené azt a hétköznapi EU-polgárok között elterjedt felfogást,
miszerint Európa csupán egy nagy gépezet, amelyet „jogászok és diplomaták
szerveznek a hátuk mögött.”

Márpedig a legújabb Financial Times/Harris-felmérés szerint Európa polgárainak
többsége ellenzi a népszavazások elhagyását. Mint kiderült, a spanyolok 75, a
németek 71, a britek 69, az olaszok 68 és a franciák 64 százaléka véli úgy, hogy
az új szerződés is megérne egy referendumot. Ugyanakkor annak ellenére, hogy
Brüsszelben közel öt éve zajlik az „alkotmányos birkózás”, sokaknak csak halvány
elképzelése van arról, hogy egyáltalán milyen változásokat szeretne a tagállamok
többsége „átmenteni” a korábbi szövegből.