A német rendőrség és a szélsőbalos tüntetők rostocki összecsapása
A fejlett ipari országok – azaz az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada,
Franciaország, Németország, Olaszország, Japán – és Oroszország idei
megbeszélését számos kellemetlen incidens előzte meg. Rostockban például a
csúcsot „menetrend szerint” megelőző globalizációellenes tüntetések olyan véres
összecsapásokba torkolltak, amelyekre Németországban évtizedek óta nem volt
példa. Az incidens közel ezer sebesültet hagyott hátra, amelyből több mint
négyszáz a rendőrök közül került ki. Bár a tüntetések szervezői elnézést kértek
a hatóságoktól, ugyanakkor elhatárolták magukat a – főként küldföldről érkezett
– szélsőbalos bajkeverőktől. Azonban a német rendőrség ellen is súlyos vádak
merültek fel, miszerint ok nélkül ütlegeltek békés felvonulókat is. Az incidens
sokkolta a német lakosságot, de megdöbbenésének Angela Merkel is hangot adott.
Az anyagi károkat a város vezetése közel egymillió euróra becsüli.
Mintha csak mindez nem lenne elég, a G8-as csúcs tavalyi házigazdája, Putyin
elnök a találkozót megelőző napokban a hidegháborús időket megidéző
kijelentéseket tett. Az amerikai rakétavédelmi rendszer közép-európai
telepítésére vonatkozó tervek hallatán az elnök a londoni Timesnak adott
interjújában kifejtette: Amerika ugyan azt állítja, hogy a védelmi rendszer az
esetlegesen kilőtt iráni rakétákat hivatott elhárítani, szerinte azonban Irán
nem is rendelkezik ekkora hatótávolságú rakétákkal. Putyin azt gyanítja:
Washington valódi célja az, hogy kiprovokáljon egy moszkvai válaszlépést, ami
aztán éket verne Európa és Oroszország bimbózó kapcsolatrendszerébe. Az elnök
arra figyelmeztetett, hogy a rendszer telepítése esetén Moszkva európai
városokra irányítja majd saját rakétáit, ami végső soron nukleáris háborúhoz is
vezethet.
Bush ugyanakkor azt állítja, hogy Putyin szakembereket is küldhetne a
telepítéskor, akik megnézhetnék, hogyan is működik a rendszer. Az elképzelések
szerint a rakéták védelmi célokat szolgálnak majd, robbanófejjel nem szerelhetők
fel. Bush elnök a G8-as csúcs előtt Csehországban járva Putyin megjegyzéseire
ennyit reagált: „Nem Oroszország az ellenség. A hidegháborúnak már vége.” Majd
kedélyes hangnemben kifejtette, miről is beszélget majd a Kreml „urával” a
csúcstalálkozón: „Azt mondom majd neki: Vlagyimir – mivel így szoktam szólítani
–, nem kell félned a rakétavédelmi rendszerünktől. Mi több: miért nem működsz
inkább együtt velünk?” A biztonság kedvéért az amerikai elnök mindenesetre
meghívta Putyin elnököt a Bush család Maine állambeli farmjára, ahol talán
sikerül majd jobb belátásra bírnia „Vlagyimirt”. John McCain republikánus
szenátor és elnökjelölt azonban komolyabban reagált az eseményekre: szerinte a
„hidegháború vége óta ez volt a legagresszívebb megnyilvánulás egy orosz vezető
részéről”.
Az amerikai rakétavédelmi rendszer csehországi és lengyelországi telepítésének
gondolata egyébként nem csak Moszkvában borzolja a kedélyeket. Valójában a G8-ak
két másik fontos tagja, Franciaország és Németország sem lelkesedik az ötletért.
Bush elnök egyedül a néhány héten belül leköszönő Tony Blair támogatására
számíthat.
Miközben a politikai hadszíntéren kissé fagyos a hangulat, a felek a globális
felmelegedés problematikájára keresik a választ. Az egység azonban még itt is
várat magára: Washington mind ez ideig nem ratifikálta az ENSZ klímaváltozásról
szóló dokumentumát, a kiotói egyezményt, amely korlátokat szabott a gazdag
országoknak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását illetően. Az egyezmény
gyenge pontja ugyanakkor, hogy a szegényebb, feltörekvő országok esetében nem
érvényesek a szigorítások, ami Washington szerint aránytalan előnyt biztosít a
kínai és indiai iparnak, és a legszennyezőbb iparágak kitelepítését generálja a
szegényebb országokba.
2007. 06. 08. (XI/23)
