Arkagyij Gajdamak veteránokkal Fotó: AP
Gajdamak 2007 februárjában útjára indította az izraeli Társadalmi
Igazságosság Mozgalmát, amely júliusban politikai párttá vált. Egykori
Likud-szavazókat igyekszik megnyerni, akiket Benjamin Netanjahu gazdasági
reformpolitikája idegenített el a párttól. Ugyanakkor jelezte, hogy pártja talán
egy későbbi időpontban egyesül majd a Likuddal. Gajdamak a múlt héten, a
jeruzsálemi Ramada Renaissance Hotelben tartott alakuló ülésen ismertette
jelöltjei listáját. Emberei kevéssé ismertek, de az alapító szerint éppen ebben
rejlik az előnyük. Arra készül, hogy a következő parlamentben egy nagyobb
csoportot alkot majd mozgalma. Gajdamak tervei szerint megmaradna az új párt
élén igazgatónak úgy, mint Ovádja Joszéf a Sasz szellemi vezetőjének. Ugyanakkor
szeretné, ha pártja legkevesebb huszonöt parlamenti helyet szerezne meg a
legközelebbi választáson, és azt reméli, a választási csatát végül is a Likud
nyeri meg. Még áprilisban jelezte, hogy menet közben a jeruzsálemi polgármesteri
székre is pályázik. A hangulatos és persze zajos alakuló ülésen elsősorban
oroszul beszélő izraeliek jelentek meg szép számmal, mintegy kétszázan.
Gajdamak több ízben egyeztetett Netanjahuval, aki még az általa szervezett
óriási hanuka partin is megjelent. Az orosz nyelvű izraeli sajtó számos közös
interjút publikált, ami Netanjahu népszerűségét az utóbbi időben 17 százalékkal
emelte az oroszul beszélők körében. A pártnak nem lesz politikai-biztonsági,
csak társadalmi-szociális platformja. Piacgazdaságot, fokozott adóztatást a
magas jövedelműeknek, a rászorulóknak erős jóléti államot hirdet. Gajdamak
népszerűségre törekszik az izraeli arabok, beduinok, drúzok és ultraortodoxok
körében. Keresi a kapcsolatot a népszerűségéből vesztett Yvettel, azaz Avigdor
Liebermannal is, akinek pártja, az Izrael Beiténu jelenleg kormányon van.
Arkagyij Alexandrovics Gajdamak orosz–izraeli üzletember 1952-ben született
Ukrajnában egy módos család gyermekeként. Négyéves volt, amikor a család
Moszkvába költözött. Húszévesen a Leonyid Brezsnyev vezette Szovjetunióból elsők
között kivándorló zsidók egyikeként érkezett Izraelbe, ahol rögtön besorozták a
haditengerészethez. Jelenleg Izraelben él, ahol három otthona van, de gyakran
utazik Oroszországba és az Egyesült Államokba is. Francia és izraeli útlevelek
birtokosa, de rendelkezik kanadai és angolai útlevéllel, diplomataokmányokkal
is. Fia, Alexander is apja foglalkozását űzi: szintén üzletember, az angliai
Portsmouth Futballklub tulajdonosa.
Gajdamak izraeli katonai szolgálatát idő előtt megszakítva 1973-ban
Franciaországban telepedett le. Egyetemi oklevelet nem szerzett, fizikai
munkából tartotta fenn magát: kertészként, majd kőművesként dolgozott. 1976-ban
azonban már fordítóirodát nyitott Párizs mellett. Orosz kereskedelmi
küldöttségeknél segédkezett, és számos francia társasággal épített ki
gyümölcsöző kapcsolatot. 1982-ben a Gajdamak Fordító Iroda már sikeres
üzletmenettel büszkélkedhetett, és Kanadában újabb fiókot nyitott. Ebben az
időszakban kezdett el export-import kereskedelemmel foglalkozni. Sikeresen
használta fel szovjetunióbeli kapcsolatait, számos társaságot alapított szerte
Európában. Vagyona jelenleg négymilliárd fontra rúg.
2005. július 10-e óta jelentős összeggel támogatja a Hapoel Jeruzsálem
kosárlabdacsapatot, alig egy hónapra rá pedig 400 ezer dollárt adományozott az
izraeli arab Bnei Szaknin labdarúgó egyesületnek. Még ugyanazon a napon
bejelentette, hogy megvásárolta az egyik legnépszerűbb focicsapat, a Bétár
Jeruzsálem 55 százalékos tulajdoni részét. Gajdamak számos izraeli jótékonysági
alapítványt működtet, így többek között jelentős összegekkel segíti a
mentőszolgálatot is. Az üzletember az Oroszországi Zsidó Vallási Közösségek és
Szervezetek Kongresszusának, a legrégebbi zsidó vallási ernyőszervezetnek az
elnöki posztját is betölti. 2006 márciusában jelentette be, hogy meg kívánja
vásárolni a France Soir francia újságot. A Moszkovszkije Novosztyi című orosz
lapot már 2004-ben megvette.
A tavalyi izraeli–libanoni háború alatt Gajdamak Nitzanim tengerpartján
sátorfalut épített, ahol több ezer északi családot látott vendégül, akiknek a
háború sújtotta területekről nem volt hová menniük. Összesen 15 millió dollárt
költött rájuk, és ez meglehetős népszerűséget szerzett neki Izraelben. 2006
novemberében egyhetes vakációra hívott meg több száz szderoti lakost Éilat-ra,
az izraeli Riviérára.
Gajdamak élete mégsem felhőtlen. A közelmúltban 50 millió dollárt akart
adományozni a Zsidó Ügynökségnek, hogy cserébe az igazgatótanács tagjává váljon.
Ám a hír kiszivárgott, és az ügyletet nem sikerült nyélbe ütni. Néhány nappal
később az üzletembert a rendőrség pénzmosás gyanúja miatt kihallgatta.
Gajdamakot több államhoz is állampolgári kötelék fűzi, ám Franciaország mégsem
büszke, hogy fiának mondhatja. A franciák ugyanis kiadatási kérelemmel fordultak
Izraelhez, azzal vádolva Gajdamakot, hogy magas áron adott el olcsó
kelet-európai fegyvert az egymással harcoló afrikai szabadcsapatoknak és
hadseregeknek. Az Angola-gate-nek is nevezett fegyvervásárlási botrányban
játszott szerepe miatt adócsalásért és illegális fegyverkereskedelemért körözik.
Gajdamak a vádemelési javaslatot „szégyenteljes szemtelenségnek” nevezte,
szerinte Franciaországban a politikai álláspontja miatt üldözik. Most
mindenesetre kapóra jön a fegyvereknek köszönhető angolai diplomata-útlevél és a
diplomáciai mentesség. Nélküle ugyanis aligha utazhatna szabadon a világban. Azt
pedig az üzletmenete és a pénztárcája is megsínylené.