Mártírok és terroristák

Három hét után kiszabadult két dél-koreai hölgy a túszok közül

Fotók: AP

A tálib felkelők nevében nyilatkozó Qari Yousef Ahmadi elmondta, hogy „a
koreai emberek és a tálib harcosok közötti jó kapcsolat nevében” engedték el a
két túszt, akiket a Ghazni városában található amerikai bázisra szállítottak.
Ahmadi továbbá reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a koreai nép és a
kormány ki tudja kényszeríteni a kabuli kormánytól és az Egyesült Államoktól
tálib foglyok szabadon engedését. A 2001. októberi amerikai támadás óta nem volt
példa arra, hogy a megdöntött terrorkormány képviselői sajtótájékoztatón
találkozhattak volna az újságírókkal.

A túszok elengedésére azt követően került sor, hogy Ghazniban múlt hét végén
személyes megbeszéléseket folytatott két tálib vezető dél-koreai
tisztviselőkkel. Ahmadi állításai szerint amíg a tárgyalások tartanak, a többi
fogoly is biztonságban érezheti magát, mivel az egyeztetések eredményeitől
függően kívánnak dönteni a tizenkilenc túsz sorsáról.

Mindeközben heves kritikákkal és szidalmakkal árasztottak el több koreai
evangéliumi gyülekezetet az interneten keresztül amiatt, hogy misszionáriusokat
küldenek Afganisztánba. Az elmúlt időszakban számos blogon és fórumon
fogalmazódtak meg keresztényellenes vélemények, melyekben a túszokat és
családjaikat illették sértő kifejezésekkel. Egyes internetezők arra szólították
fel a tárgyalókat, hogy ne is próbálják meg kiszabadítani a túszokat, mások
pedig egyenesen a koreai keresztények kivégzését követelték, mivel azok
állítólag nem segíteni, hanem téríteni mentek Afganisztánba. Némelyikük azt is
állította, hogy a koreai misszionáriusok a közel-keleti ország mecsetjeiben
evangé-lizáltak. Egy népszerű weboldal törzsasztalán a résztvevők azzal
dicsekedtek, hogy e-mailben arra kérték a tálibokat, hogy öljék meg a túszokat.
A Bundangban található Saemmul Gyülekezet hivatalos weboldalát a napokban le
kellett zárni, annyi támadás és szidalom érkezett a honlapra.

A túszok családtagjai is mentegetőzésre kényszerültek: kiadtak egy
nyilatkozatot, melyben bocsánatot kértek azért, hogy ilyen nehézséget okoztak az
országuknak, az ezt követő sajtótájékoztatón azonban leszögezték, hogy a csoport
orvosi munkára utazott Afganisztánba, és nem állt szándékukban vallási
tevékenységet folytatni. Mint elmondták: a csoport önkéntesekből állt, és nem
egy gyülekezet képviselőiként mentek, valamint hogy a misszionárius tevékenység
a nyelvi akadályok miatt eleve elképzelhetetlen lett volna.

A Budapesten működő Koreai Miszsziós és Kulturális Központ egyik munkatársa
lapunk kérdésére elmondta, hogy a Magyarországon élő koreai keresztények is
folyamatosan imádkoznak honfitársaik megmeneküléséért, továbbá hangsúlyozta,
hogy ezek az emberek azért utaztak Afganisztánba, hogy az ott élők sanyarú
sorsán segítsenek, mivel Koreában már gyermekkorban arra nevelik őket, hogy a
világ minden táján próbáljanak meg támaszt nyújtani a rászorulók számára.

Idén több mint 3700 ember vesztette életét eddig különböző harcok során
Afganisztánban, az erőszak az elmúlt két hónapban pedig még inkább elburjánzott.
A tálibok hatalmának megdöntése óta a tavalyi évben került sor a legsúlyosabb
összecsapásokra. Ezek során 4000 ember vesztette életét, a hírszerzési
jelentések azonban tavaszra újabb offenzívát jósolnak.