hetilap

J. Grandmaison

Az észak-nyugat amerikai New Hampshire állambeli Joseph Grandmaison korábban
számos kormányzati pozíciót betöltött – jelenleg a Bush adminisztrációban
szolgál –, miután 1990-ben a New Hampshire állam demokrata kormányzójelöltjeként
maga is végigküzdött egy választási kampányt. Grandmaison szerint az idei
választási kampány már eddig is rendkívül feszes hajsza volt, pedig a
választásokra csak egy év múlva, 2008. november 4-én kerül majd sor. A demokrata
John Edwards volt a leggyorsabb, aki példátlanul korán, másfél évvel a 2008.
januári New Hampshire-i és Iowai előválasztások előtt megindította kampányát.

Az előválasztások és a pártok jelölőgyűléseinek legfőbb célja, hogy a
politikusokat kimozdítsa elefántcsont-tornyaikból, és rákényszerítse őket, hogy
újra az emberekhez szólva, „kicsiben” politizáljanak. Érdekességként jegyezte
meg, hogy valamennyi korábbi elnök alapvető fontosságúnak tartja a választási
folyamatnak ezt a szakaszát, mert ahogy a politikus halad előre a ranglétrán,
úgy távolodik el a választóitól. Ez viszont rákényszeríti őket arra, hogy újra
ugyanolyan közvetlen módon kampányoljanak, mint tették azt politikai karrierjük
legelején. Ekkor van ugyanis lehetőségük arra, hogy az emberekkel közvetlenül
beszéljenek, és megtudják, mi foglalkoztatja őket. Ez teszi az amerikai
választási rendszert egészségessé – mondta Grandmaison –, mert aki ezt nem teszi
meg, nem vállalja az emberekkel való közvetlen kommunikációt, az eleve vesztésre
van ítélve, akármennyire is tehetséges politikus lenne máskülönben. Példaként
Bill Clintont említette, aki első kampánya során rendszeresen utolsóként hagyta
el a gyűlés helyszínét.

Emiatt meghatározó New Hampshire és Iowa szerepe, amit Grandmaison szerint az
indokol, hogy a kisebb államokban könnyebb a fent leírt személyes kapcsolatot
kiépíteni a választókkal, mint az olyan nagy ipari államokban, mint például
Pennsylvania, ahol minden kizárólag azon múlna, hogy ki tud több pénzt gyűjteni,
és így több tévés reklámidőt megvenni.

Idén rendkívül szoros lesz a küzdelem, mivel mindkét oldal rekordösszegeket
gyűjtött máris össze a kampányra. Mitt Romney republikánus jelölt például saját
személyes vagyonát is felhasználva eddig több tévés reklámidőt vett meg a két
érintett államban, mint a többi tizenhét (!) jelölt összesen. Így egyelőre
természetesen ő vezet a felmérésekben, ám a politikában már egy hét is rendkívül
hosszú időnek számít…

A választási folyamat legmegalázóbb része a kampánypénz felhajtása. Ehhez nem
kis alázatra is szükség van a jelöltek részéről, akiknek nap mint nap
kilincselniük kell – ha nem is fizikálisan, de telefonon mindenképp – a
támogatóiknál. Az idei kampány érdekessége, hogy a demokrata jelöltek eddig több
pénzt szereztek, mint republikánus versenytársaik, ami pedig rendkívül ritka az
amerikai elnökválasztások történetében. A listát Barack Obama vezeti 74,7 millió
dollárral, a szeptemberi adatok szerint.

A jelöltek legjelentősebb kiadását a média jelenti. Bár New Hampshire-nek
mindössze egy tévécsatornája van, az ottani választók „megdolgozásához” a
bostoni tévécsatornákat is igénybe kell venniük a jelölteknek, ahol viszont egy
30 másodperces reklámszpot fő műsoridőben mintegy 35-40 ezer dollárba (mintegy
6,3-7,2 millió forintba kerül). Grandmaison szerint a két párt jelöltjének nevei
várhatóan nagyon korán, már 2008. február 5-én ismertek lesznek, mivel a
küldöttek nagy része addigra már leadja a szavazatát. Ez viszont hatalmas terhet
jelent a két befutó jelölt számára, mivel februártól novemberig kilenc hónapon
át fenn kell tartaniuk az emberek érdeklődését.

Az elnökjelölő pártgyűléseken azonban mind nagyobb számban vesznek részt a
szavazók, különösen az első elnökjelölő pártgyűlésnek helyet adó New
Hampshire-ben, ahol a legutóbbi alkalommal is a választópolgárok több mint 80
százaléka ment el szavazni, ami rendkívül magas számnak számít. Ennek oka, hogy
az emberek egyre inkább megértik, milyen hatalmas szerepük van abban, hogy ki
lesz a következő négy év során az Egyesült Államoknak – a világ vezető
hatalmának – az elnöke. Az idősek alapvető polgári kötelességüknek tekintik,
hogy elmenjenek szavazni. A fiatalok már sokkal kevésbé érzékenyek erre – ezért
van nagy jelentősége annak, hogy Barack Obama jelentős támogatással bír az
egyetemi diákság körében. Az egyetemi campusokon tartott gyűlései ugyanis
rendkívül népszerűek, és Obama azt reméli, hogy az ott fellelkesedett diákok a
kampány utolsó szakaszában majd házról házra járva kampányolnak neki.

Az idei választások során ugyanis a kampánytémáknak minden eddiginél nagyobb
szerepe lesz. A választási kampány legfőbb témája egyértelműen a külpolitikai,
azon belül is az iraki háború lesz. Emellett természetesen a belpolitikai témák
is fontos szerepet fognak játszani, többek között az egészségügyi rendszer
átalakítása, valamint a jelzálogpiac válsága.

Az idei kampány legnagyobb kérdése, hogy milyen szerepet fog játszani az
internet a választások kimenetelében. A közösségi portálok – Myspace, Facebook
(az iwiw amerikai hasonmásai) – egyre jelentősebb adatbázist és kampány- és
toborzófelületet jelentenek a jelöltek számára. A választópolgár otthonról
tájékozódhat a fejleményekről. A kampány-finanszírozásban már most látható az
internet jelentősége, mivel a támogatók a számítógép előtt ülve egy kattintással
elküldhetik a támogatást. Kérdés azonban, hogy a virtuális üzenetekkel a
jelöltek ki tudják-e mozdítani a választás napján az embereket az otthonaikból?

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek