Annak idején a Grúziához tartozó Abház Autonóm Szovjet Köztársaság félmilliós
lakosságának mindössze a 18 százaléka volt abház nemzetiségű. A kilencvenes évek
elején azonban a grúziai politikai káoszt kihasználva az abházok – a
segítségükre siető muzulmán hittestvér csecsen harcosok segítségével, meg az
orosz fegyverszállításokat kihasználva – kiűzték Fekete-tenger melléki kis
országukból nemcsak a grúz csapatokat, hanem (ez már klasszikus etnikai
tisztogatás volt) a többségi grúz polgári lakosságot is. Azóta Abházia
gyakorlatilag független, jóllehet lényegében már integrálódott Oroszországba.
Fizetőeszköze a rubel, lakosainak döntő többsége megkapta az orosz
állampolgárságot. Viszont ezt a függetlenséget az úgynevezett nemzetközi
közösség – Moszkvát is beleértve – eddig nem ismerte el. Hasonló a helyzet egy
másik grúziai autonómiával, a még kisebb, mindössze százezer lelket számláló
Dél-Oszétiával is. Itt van egy sajátos vonás is: a lakosság szeretne egyesülni a
korábban is Oroszországhoz tartozó, arról idővel mesterségesen leválasztott
Észak-Oszétiával. A harmadik, magát függetlennek nyilvánított, ugyancsak egészen
csekély kiterjedésű exszovjet terület a Moldáviától elszakadt úgynevezett
Dnyeszter menti köztársaság (Transz-nisztria), amelynek lakossága alapvetően
orosz és ukrán nemzetiségű.
Amikor tavaly szóba került Koszovó függetlensége, pontosabban annak nemzetközi
elismerése, a maga érdekeinek megfelelően Szerbiát támogató Oroszország mindjárt
utalt rá, hogy ha ez – szerinte az ENSZ alapokmányának, a területi
sérthetetlenség alapvető nemzetközi jogi elvének a megsértésével, a „jaltai
világrend” felrúgásával – bekövetkezik, Moszkva is mérlegelheti Abházia,
Dél-Oszétia és a Dnyeszter menti köztársaság de jure elismerését. Ez történik
most. A koszovói precedensre hivatkozva a három szakadár entitás hivatalos
formában kérte Moszkvától, illetve az ENSZ-től és az Európai Uniótól, hogy
ismerjék el függetlenségüket. A dolog külön pikantériája, hogy a kiváltó okot –
Koszovó függetlenségének elismerését, pontosabban el nem ismerését – illetően az
egymással egyébként élesen szemben álló Oroszország és Grúzia azonos álláspontot
foglal el. Oroszország, amely ugyan gyakorlatilag eddig is behunyta a szemét az
Abháziával folytatott árucsere-forgalom előtt, a napokban hivatalosan közölte: a
maga részéről eltörölte a szakadár köztársasággal szemben 1996-ban elrendelt, a
kereskedelmi és közlekedési kapcsolatokat tiltó nemzetközi szankciókat.
Moszkvának ez gyakorlatilag is jól jön, mivel az orosz–abház határtól alig húsz
kilométernyire fekvő Szocsi így nyíltan vásárolhat az elszakadt területről
építőanyagot a 2014-es téli olimpia építkezéseihez, szállásolhatja el ott az
építőmunkásokat, legálisan veheti igénybe az odavezető vasútvonalat. Orosz
szervezetek máris a régebbi abháziai szanatóriumok, üdülők, gyermeknyaralók
felújítását, újak építését tervezik a szubtropikus „kaukázusi Riviérán”. Ami
azonban ennél lényegesebb: a szankciók felmondásával Moszkva lépést tett – igaz,
csak az első lépést – Abházia függetlenségének elismerése felé.
Oroszellenes oszét tüntetők Tbilisziben
2008. 03. 21. (XII/12)
