Véleménye szerint a kommunizmus és a kapitalizmus legrosszabb formája
ötvöződik a putyini rendszerben. „Leegyszerűsítve úgy mondhatnánk, hogy
valójában a KGB és a maffia szövetsége került hatalomra”, ám az emberek tanultak
a múltból, és számos dolgot már nem olyan feltűnően csinálnak, mint például
Brezsnyev idejében. Az új elnök kapcsán úgy véli, lehetséges, hogy Putyin kézi
vezérléssel fogja irányítani Medvegyevet, ami miatt az elnöki tisztség tartalmát
veszítve jelentéktelenné válik. Putyin pedig mint miniszterelnök egy idő után
átveszi a hatalmat.
Havel ennek ellenére nem gondolja, hogy a világnak mellőznie kellene az orosz
államfőt. „Nyugodtan fogyasszunk el egy ebédet Putyin elnökkel, azonban
szükséges, hogy kellemetlen kérdéseket is feltegyünk neki” – mondta a cseh
emberi jogi harcos, aki 1989-tól Csehszlovákia, 1993-tól pedig az önállóvá vált
Csehország köztársasági elnöke volt. Havel úgy véli, hogy Oroszországban ma is
nagyon erős hagyománya van a vezetők tiszteletének, legyen szó akár a cárról,
akár a pártfőtitkárról, akár a köztársasági elnökről. Ennek okát a hatalmas
ország nagyon ritka népességében látja.
Véleménye szerint Oroszország fő problémája az, hogy nem tudja, hol vannak a
határai, hol kezdődik és hol ér véget az ország – ez viszont a nemzetközi
közösséget is érinti. Állandó bizonytalanságot okoz Oroszországnak, hogy ma is
úgy véli: ami egyszer az övé volt, az egy kicsit mindig is az övé marad – ezért
használja a volt csatlós országokra a „közel-külföld” kifejezést. Ezzel
magyarázza, hogy Moszkva miért ellenzi olyan erősen az amerikai radarállomás
Csehországba való telepítését: véleménye szerint az oroszokat nem maga az
állomás zavarja, hanem az, hogy egy olyan országba kerülne, ami korábban az ő
fennhatóságuk alá tartozott, és ezért egy kicsit még mindig a magukénak
tekintik. Havel szerint Oroszország úgy tekint más országokra, mint ellenségére.
Az agresszív, nacionalista retorikával rendelkező vezetők azért lehetnek
sikeresek Oroszországban, mert azt a félelmet gerjesztik, hogy az ellenség
körbeveszi őket. Ez az érzés már a kommunizmus létrejötte előtt létezett
Oroszországban.
Az interjút abból az alkalomból adta a volt cseh államfő a napilapnak, hogy
díjat adományozott a Levél Annának című orosz filmnek, mely a Kreml politikáját
bíráló Anna Politkovszkaja újságíró meggyilkolását dolgozta fel. Havel – nem
titkoltan – ezzel az oroszországi jogsértések ellen is tiltakozni akart. A film
egy asszony hősies történetét mutatja be, aki bár jól tudta, mekkora a kockázat,
mégis az igazságot mondta és cselekedte. Havel szerint az Európai Uniónak
bátrabbnak kell lennie, Oroszországgal szemben is bátrabban kell fellépnie,
amikor az emberi jogok megsértéséről van szó.
2008. 03. 21. (XII/12)
