Az olimpiai láng világ körüli útját számos helyen a tibeti események elleni
tiltakozások zavarták meg. Az első incidensre rögtön a lánggyújtáskor került
sor: Olympiában a Riporterek Határok Nélkül nevű, újságírókat tömörítő szervezet
aktivistáinak sikerült megzavarniuk a Kínát képviselő politikus beszédét.
Isztam-bulban a Szinjiang tartományból származó mintegy százötven ujgur menekült
tüntetett a Kék mecset előtt, megzavarva a láng áthaladását. Londonban közel
kétezer rendőr óvta a lángot, amelyet rögbimeccset idéző jelenetek során két
alkalommal poroltóval próbáltak meg eloltani.
A londoni eseményekhez hasonlóan Párizsban is szervezetten készü-lődtek a
tiltakozók, és több százan voltak jelen már az Eiffel-toronynál is, ahonnan a
láng útnak indult.
A tüntetők közül sokan Belgiumból, Hollandiából és Angliából érkeztek, és
„Tibet, melletted állunk” pólóban várták a láng érkezését. Mindeközben a
Riporterek Határok Nélkül aktivistáinak sikerült az Eiffel-torony
vasszerkezetéhez láncolni magukat egy nagy transzparenssel együtt, amelyen az
olimpiai mozgalmat jelképező öt karika helyett öt bilincs volt látható. Az
aktivistákat, akiknek már Olympiában sikerült megzavarniuk a láng meggyújtása
alkalmából szervezett ünnepséget, végül a tűzoltóknak sikerült leszedniük az
Eiffel-toronyról egy órával később.
Robert Ménard, a szervezet elnöke kollégáihoz hasonlóan egy párizsi
nevezetességet választott ki tiltakozásának helyszínéül, a turisták legnagyobb
örömére: az éj leple alatt ugyanis felmászott a Notre-Dame székesegyház
tornyába, ahonnan egy tibeti zászlót lógatott ki. Ménard szerint az akciókkal a
párizsiaknak sikerült megmutatniuk, hogy szeretik az olimpiai mozgalmat, és
tisztelik az emberi jogokat.
A láng átvonulása végül mind a sportolók, mind a szervezők számára keserves
ünneppé vált a tiltakozóknak a láng eloltására tett folyamatos kísérletei miatt.
A lángot végül maguk a hatóságok oltották el, és a küldöttség buszra szállva
tette meg az út hátralevő részét a központi ünnepségre, ahol azonban újabb
tüntetők várták érkezésüket. Minderről azonban Kínában nem sokat tudhattak meg –
az országban sugárzott külföldi adásokból (CNN, BBC) kivágták az incidensekről
beszámoló híreket, egyedül a CCTV1 nevű hivatalos kínai csatorna említette meg,
hogy néhányan tüntettek az olimpiai láng áthaladásakor.
A párizsi események állásfoglalásra késztették Nicolas Sarkozy elnököt, aki
bejelentette, hogy nem megy el az olimpiai megnyitóra, ha Kína nem kezd
tárgyalásokat a dalai lámával. Érdekesebb helyzet alakult ki Hollandiában, ahol
az olimpiai bizottság elnöke a holland trónörökös. Emiatt alkotmányügyi kérdés,
megtilthatja-e neki a holland kormány, hogy részt vegyen a megnyitó ünnepségen.
(Hollandiának már gyakorlata van az olimpiai bojkottban, először 1956-ban, a
szovjetek magyarországi bevonulása elleni tiltakozásul bojkottálta az olimpiát.)
Az incidensek ellenére a France2 csatornának nyilatkozva Jacques Rogge, a
Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke kifejtette: a láng folytatja útját, és nem
tervezik világ körüli útjának felfüggesztését.
2008. 04. 11. (XII/15)
