A leköszönő amerikai elnök a hatnapos búcsúkörút első állomásaként az Európai
Unió és az Egyesült Államok csúcstalálkozóján vett részt Szlovéniában. A közel
három órás találkozót és munkaebédet egy modern üvegpalotában tartották a Kranj
melletti Brdon, mely Szlovénia hófedte hegyeinek lábainál helyezkedik el. Az
eseményen, melyet Bush azzal nyitott, hogy elnökként már nem tér vissza
Európába, leginkább az iráni kérdéssel foglalkoztak.
Bush szeretné távozása előtt megoldani az iráni atomkérdést, ezért szigorúbb
intézkedések meghozatalát sürgeti az európai vezetők számára. Az eddigi
szankciók eredménytelennek bizonyultak. A Bush-kormány szerint Irán több
terrorszervezet tevékenységét finanszírozza, többek között az iráni központi
bankon, a Bank Markazin keresztül. Éppen ezért Amerika szeretné, hogy több iráni
bankot vágjanak el a nemzetközi pénzügyi rendszertől.
Az európai vezetők biztosították az amerikai elnököt arról, hogy komolyan veszik
Irán fenyegetését, de a jelenlegi diplomáciai folyamatoknak több időt kívánnak
szentelni. Ezért mindenképpen várni akarnak addig, amíg az EU főképviselője,
Javier Solana Teheránba látogat, hogy egy (újabb) ösztönző csomagot ajánljon
fel, amennyiben Irán felhagy az urándúsítással.
A találkozón végül is új pénzügyi szankciók meghozatalát helyezték kilátásba
Iránnal szemben, melyekkel céljuk, hogy az iszlám köztársaság felfedje
atomprogramjának részleteit, és hogy létesítményeiben engedélyezze a Nemzetközi
Atomenergia-ügynökség vizsgálatát.
A csúcson más kérdések is felmerültek, többek között a dollár helyzete, valamint
a globális felmelegedés. Az amerikai valutával kapcsolatban Bush kifejtette,
hogy az erős dollárpolitikát támogatja, de véleménye szerint a világ gazdaságai
fogják megállapítani a pénznem értékét. A globális felmelegedéssel kapcsolatosan
az elnök úgy vélekedett, hogy az olyan fejlődő gazdaságok nélkül, mint Kína és
India, nem lehet megállapodást kötni.
Bush megemlékezett arról, hogy elnökként az első európai útját szintén
Szlovéniában kezdte, és a Brdo kastélyban találkozott először a volt orosz
elnökkel, Vlagyimir Putyinnal.
Az amerikai elnök ezt követően Németországba utazott, ahol Angela Merkel német
kancellár látta vendégül a Meseberg kastélyban, ahol Bush egy frissítő
biciklitúrát is tehetett. Az amerikai és a német vezető központi témája szintén
Irán volt. Merkel hatalomra kerülése óta Németország visszavett az Iránnal
folytatott kereskedelemből: míg 2006-ban 6,8 milliárd dollár értékben
exportáltak az iszlám köztársaságba, addig 2007-ben ez az összeg 5 milliárdra
csökkent. Washington azt szeretné, hogy Németország ennél is többet tegyen, de
számos német cég nem akarja üzleti kapcsolatát megszakítani Iránnal. Merkel
pedig óvatosabb, mivel jövőre választásokra kerül sor, melyen ő is újraindul.
Bush Olaszországban Silvio Berlusconival találkozik, majd XVI. Benedek pápa
audiencián fogadja. A hétvégén pedig Nagy-Britanniában a windsori kastélyban a
Királynő látja vendégül, továbbá Gordon Brown miniszterelnökkel vacsorázik. Az
utolsó állomás a tervek szerint Belfast lesz. A búcsúkörút a korábbi európai
utakhoz képest sokkal kellemesebb légkörben zajlik, mivel több új európai
vezetővel Bush baráti viszonyban áll.
Azonban úgy tűnik, az iráni elnököt a keményebb fellépés kilátásba helyezése
továbbra sem rettenti el. Mahmúd Ahmedinezsád szerdán arról beszélt, hogy a
Bush-éra a végéhez érkezett, és az amerikai vezető azon tervei, hogy megtámadja
Iránt, és leállítsa atomprogramját, kudarcot vallottak. A több ezer ember előtt
tartott szónoklatban Ahmadinezsád „gonosznak” nevezte Busht, és leszögezte, a
szankciók és nyomásgyakorlások hatására sem fogja Irán atomprogramját
leállítani.
2008. 06. 13. (XII/24)
