A Templom-hegyet felügyelő muszlim hatóság dömperei az éj leple alatt
szállították el a mecsetek mellett kiásott földet. Az izraeli hatóságok tudta
nélkül folytatott illegális munkálatok során több mint 500 teherautónyi –
értékes régészeti maradványokat tartalmazó – földet termeltek ki a
Templom-hegyen. A munkálatok 1999-ben kezdődtek, amikor egy több mint 10 ezer fő
befogadására alkalmas föld alatti mecsetet alakítottak ki a Jeruzsálem
középpontjában álló fennsíkon. A buldózerekkel folytatott régészet nem csak
tudományos szempontból barbárság, magyarázza Gavriel Barkai archeológus.
„Izraelben a régészet szorosan összefügg a politikával. A muzulmán hatóságok
szeretnének eltüntetni a hajdani zsidó szentélyek létezésére vonatkozó minden
bizonyítékot.”
A régészeti pusztításra szinte véletlenül derült fény. „Éjszaka felhívott két
egyetemi tanítványom, hogy teherautókat láttak kigördülni a Templom-hegy egyik
kapuján” – meséli Noam, aki azonnal autóba ült, és a diákok útmutatása nyomán
követte a szállítmányt, amelyet egy Jeruzsálem melletti szeméttelepen ürítettek
ki. A múlt emlékeit elnyelte a háztartási szeméttenger. A régészek szerencséjére
a szeméttelep vezetője vállalta, hogy a további szállítmányokat egy elkülönített
helyre irányítja. Innen kezdték a jeruzsálemi Bar-Ilan Egyetem munkatársai
átszállítani a földet az Emek Cunnim domboldalon felállított kutatási táborba.
Itt önkéntesek serege fogott hozzá a hatalmas földkupacok átrostálásához. A
munka nem ment zavartalanul, mivel amikor az arab teherautó-vezetők rájöttek az
összejátszásra, a szállítmányokat egyszerűen útközben, a Templom-hegy alatt
húzódó Kidron-völgyben borították ki.
A hajsza azóta is tart, de közben sikerült számos páratlan kincset a felszínre
hozni és megmenteni az enyészettől.
Bár a Templom-hegyen zajló rombolásról beszámoltak a nagy hírtelevíziók is –
legutóbb a CNN készített riportot a helyszínen –, a híreket a muzulmán vallási
hatóság, a Wakf vezetői igyekeznek rendszeresen manipulálni. A CNN jeruzsálemi
tudósítója elmondta, hogy a mecsetek körüli térre a felügyelők nem engedték be a
kamerájukat, így csak egy kis kézi felvevővel tudták rögzíteni a Sziklamecset
közelében zajló munkálatokat.
„Megdöbbentő, hogy ezt a nyilvánvaló pusztítást az ENSZ semmiféle módon nem
ítélte el. Hiába fordultunk az UNESCO-hoz műemléki védelemért a jeruzsálemi
szent helyek számára, nem kaptunk választ” – magyarázza Doron Spielmann, a
Templom-hegy déli oldala mellett található Ir David (Dávid városa) kutatási
vezetője. A Jeruzsálem legrégebbi lakott részein folyó kutatások az elmúlt
években gyorsultak fel, ám a történelmi bizonyítékok ellenére – amelyek legalább
3000 éves folyamatos zsidó jelenlétet dokumentálnak a városban – a palesztin
propaganda zavartalanul tagadja a tényeket. „A két hónapja megjelent Palesztin
enciklopédia szerint Jeruzsálemben csak a 16. századtól laknak zsidók. Igen, jól
értette: nem az időszámítás előtti, hanem időszámítás utáni 16. századról
beszélnek” – mondja Spielmann.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »