A polgári szabadságjogok megőrzéséért küzdő csoportok mellett számos
szervezet és magánszemély szerint igazságtalan és szükségtelen az az intézkedés,
amely 28 napról 42-re emeli a fogva tartás eddig meghatározott időkorlátait. A
kormány szerint azonban az intézkedésre a terrorizmus elleni harc miatt van
szükség, és azzal érvelnek, hogy különben is csak kivételes esetekben használnák
ki ezt a lehetőséget.
„A rendőrség és a biztonsági erők beszámolói alapján szükség van erre a lépésre”
– mondta Gordon Brown a parlament alsóházában a szavazás előtt.
A törvény azt is lehetővé teszi, hogy a bíróság negatív következtetéseket vonjon
le, ha a gyanúsított néma marad a kihallgatások során, az elítélt terroristákat
pedig a hatóságoknak nyilván kell tartaniuk.
„A kormány elhatározta, hogy megadja a rendőrségnek azt a hatalmat, amelyre a
terrorizmus legyőzéséhez szükség van” – olvasható a belügyminisztérium
nyilatkoztában. „Ezért helyénvaló most meghozni a törvényt, hogy amennyiben a
jövőben egy adott akció azt megkívánja, a fogva tartás időtartama meghaladhassa
a 28 napot.”
A törvénytervezetet még januárban terjesztették be, a parlament azóta már
kétszer is megvitatta, egy bizottság pedig alaposan górcső alá vette. Hatályba
csak akkor léphet, ha a lordok háza is megszavazza.
A törvény ellenzői szerint a kormány érvelése nem kielégítő, elfogadása pedig a
kormány, a rendőrség és a muszlimok viszonyának a megromlásához vezethet. Az
Amnesty International egyesült királysági szervezetének igazgatója, Kate Allen
szerint „a terrorizmus leveréséhez az út a hírszerzésen keresztül vezet, viszont
nem lehet megszerezni a szükséges információkat, ha az egész közösséget
elidegenítjük magunktól”.
Bár David Edwards, az Amnesty egyik kutatója szerint a különböző törvények
összehasonlítása nem feltétlenül szerencsés vagy lehetséges, annyi
megállapítható, hogy a 42 napos, vádemelés nélküli fogva tartás lenne a
leghosszabb időszak az amerikai, kanadai, írországi és új-zélandi törvényekhez
képest. De Edwards szerint a hat hetes elzárás emberi jogi kérdéseket is felvet.
„Ez egyszerűen nincs összhangban azzal a követelménnyel, hogy a
letartóztatottakat tájékoztatni kell a letartóztatás okáról, és hogy megfelelő
módon kell vádat emelni ellenük.”
A polgári jog a legtöbb európai országban eltérő a brit gyakorlattól, de a
terrorellenes törvények a kontinensen is egyre inkább szigorodnak.
Németországban a gyanúsítottat 48 órán belül látnia kell egy bírónak, de akár
hat hónapig is fogva tarthatják hivatalos vádemelés nélkül. Spanyol-országban a
gyanúsítottakat akár 13 napig is bent tarthatják anélkül, hogy ügyvéddel vagy
bíróval találkozott volna. Franciaországban a vádemelés nélküli fogva tartás
határideje egy hét, a bírók pedig széles körű felhatalmazással rendelkeznek
arra, hogy a gyanúsítottakat ügyvéd jelenléte nélkül kikérdezzék.
Edwards szerint az Amnesty Internationalnek aggályai vannak annak kapcsán is,
hogy a törvény lehetővé tenné, hogy a bíróság negatív következtetéseket vonjon
le, ha a gyanúsított néma marad a kihallgatások során.
Jelenleg a gyanúsítottakat figyelmeztetik, hogy bármi, amit nem említenek meg a
vádemelés előtti kikérdezés során, és amire később védelmük érdekében
támaszkodnának, árthat az ügyüknek. Kivételek akkor fordulnak elő, ha az ügyvéd
azt tanácsolta, hogy a gyanúsított ne beszéljen, vagy ha ügyvéd jelenléte nélkül
hallgatták ki. Az új törvény ezt a rendelkezést kiterjesztené a vádemelés utáni
kihallgatásra is.
2008. 06. 13. (XII/24)
