hetilap

Az ausztrál külügyminiszter egyenesen „obszcén viccnek” minősítette, hogy
Mugabe elnök is részt vesz az ENSZ élelmezésügyi konferenciáján. Szerinte
ugyanis éppen a zimbabwei vezető politikája idézte elő az országot sújtó
éhínséget. Robert Mugabe testőrei már a diktátor érkezése napján összeverekedtek
a fotósokkal, a politikus ugyanis megtiltotta, hogy felvételeket készítsenek
róla.

Az Európai Unió ugyan kitiltotta Mugabét, de az ENSZ rendezvényeire ez a
szankció nem érvényes. Nemcsak őt, az iráni elnököt sem látják szívesen a római
csúcson Izrael-ellenes kirohanásai miatt. Mahmúd Ahmedinezsád az olasz
fővárosban ismét a „cionistákat” és más, meg nem nevezett hatalmakat támadott,
ezúttal a magas élelmiszerárak miatt. Egy nappal korábban még Teheránban
fogadkozott híveinek, mondván „Izrael hamarosan eltűnik a térképről”.
Olasz­országban számos civil szervezet tiltakozott az iráni elnök jelenléte és
gyűlöletkeltő kijelentései miatt.

A római csúcstalálkozón az élelmiszerek drasztikus drágulására próbálnak
megoldást találni a világ vezetői. Miközben a termőterületek csökkennek, az
üzemanyagárak meredeken emelkednek, így egyre kevesebb és drágább élelmiszer áll
rendelkezésre a Föld mind nagyobb lakossága számára. Az ENSZ előrejelzései
szerint a világ népessége 7,2 milliárdra nő 2016-ra a mai 5,7 milliárdról. A
szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy ma világszerte 862 millióan éheznek.

Az ENSZ szerint az élelmiszerválsághoz a magas olajárak, a klímaváltozás, a
bioüzemanyagok és az élelemtermelés közötti verseny, valamint az árutőzsdei
spekulációk is mind hozzájárulnak.

Az ENSZ 1,2 milliárd dollárt ajánlott fel a globális élelmiszerválság által
leginkább sújtott 62 ország számára. Az ENSZ élelmezési segélyezési szervezete,
az Élelmezési Világprogram keretében ebben az évben már 5 milliárd dollárt
adományozott 78 országban, amelyek 90 millió ember élelmezéséhez kívántak
hozzájárulni. A mostani felajánlásból kiemelten részesülhet Haiti, ahol az
utóbbi időben már éhséglázadásokra is sor került. 163 millió dollárt kap
Szomália, ahol a magas élelmiszerárak súlyosbítják az aszály, a hiperinfláció és
a folyamatos konfliktusok okozta problémákat. 193 millió dollárt pedig
Etiópiának folyósítanak, ahol a magas árak szintén az aszály okozta gondokkal
párosulnak.

Áprilisban az európai statisztikai hivatal, az EUROSTAT adatai szerint több mint
7 százalékkal emelkedtek az árak. Ez az általános infláció több mint kétszerese.
A legnagyobb drágulásra Bulgáriában és Lettországban került sor, de a többi
balti államban, Észtországban és Litvániában is közel 20 százalékos volt az
élelmiszerár-emelkedés.

A Világbank egyik jelentése szerint a globális gabonaárak 181 százalékkal nőttek
az elmúlt 36 hónap során, az élelmiszerárak pedig összességében 83 százalékos
emelkedésen estek át.

Szakértők szerint legalább 50 százalékkal kell növelni az élelmiszertermelést
ahhoz, hogy elkerülhető legyen a tömeges éhínség a világon. Ban Ki Mun
ENSZ-főtitkár a csúcstalálkozón bírálta a nagy élelmiszer-termelő országokat is:
„Felszólítom a nemzeteket, hogy haladéktalanul szabadítsák fel az
exportkészleteket” – mondta a főtitkár. Mint kiemelte: növelni kell a segélyek
összegét és az élelemtermelést; a kereskedelmi korlátok minimalizálása és a
mezőgazdasági befektetések növelése mellett több mikrohitelt kell biztosítani a
kistermelők számára.

Közben tovább tartanak a benzintüntetések Európában. Ezúttal a francia
teherautó-vezetők zárták le a Párizsba vezető autópályát. A demonstrációt a
magas üzemanyagárak miatt tartották. A héten hasonló tiltakozó akciókra került
sor Spanyolországban, Olaszországban, Belgiumban és Portugáliában is. Európában
a benzin ára az elmúlt négy évben 240 százalékkal növekedett. A francia tüntetők
szerint, ha a kormány nem avatkozik be, tömeges csődökre kell számítani a
vállalkozók körében.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek