hetilap

Az akció során sikerült megszerezni Reyes laptopját, amely számos értékes
információt tartalmazott, térképeket, leveleket és kódokat, melyeket később
felhasználtak a múlt heti szabadító akció előkészítésében.

A kormányerők malmára hajtotta a vizet, hogy Reyes likvidálása előtt nem sokkal
természetes úton meghalt a FARC veterán vezetője, Manuel Marulanda. A két vezető
elvesztését követő zavart felhasználva a kolumbiai titkosszolgálat egyre
közelebb került a túszokhoz, sikerült beépülniük a FARC vezetésébe, és amerikai
kémműholdakkal beazonosították, hogy a dzsungel melyik részén tartják fogva az
„értékes” túszokat. A szabadító akció végül egyetlen puskalövés nélkül zajlott
le, a Reyes laptopján talált információk segítségével ugyanis sikerült elhitetni
Betancourt és a többi túsz fogvatartóival, hogy a FARC új vezetője, Alfonso Cano
küldött helikoptert a túszokért.

Már a kiszabadulást követő napon a francia sajtó tényként számolt be arról, hogy
az akcióban részt vevő kommandósokat izraeli katonai szak­értők készítették fel.
Médiaértesülések szerint ugyanis a Global CST izraeli biztonsági cég
igazgatóját, Israel Zivet, valamint a katonai hírszerzés egyik korábbi vezetőjét,
Yossi Kupperwassert látták a kolumbiai kommandósok bázisán. A Le Figaro
beszámolója szerint több tucat izraeli hírszerzési szakértő és kommandós
segítette a kolumbiai különleges erők felkészülését a szabadító akcióra. Israel
Ziv a sajtónak nyilatkozva az akciót kolumbiai Entebbének nevezte, utalva a
pontosan 32 évvel korábban végrehajtott szabadító akcióra. (1976. június 27-én
palesztin és német terroristák eltérítették az Air France Athénból Párizsba
tartó járatát 248 utassal – 84 izraeli állampolgárral – a fedélzetén, 40
palesztin terrorista szabadon bocsátását követelve. A gép az ugandai Entebbében,
Izraeltől néhány ezer kilométerre szállt le, majd hosszas egyezkedés után július
3-án hajnalban az izraeli hadsereg váratlanul rajtaütött a túszejtőkön, és
Hercules gépekkel elszállította a túszokat; az akcióban egy kommandós vesztette
életét, Yoni Netanjahu, Benjamin Netanjahu későbbi miniszterelnök testvére.)
„Ingrid Betancourt a terrorizmus elleni harc szimbólumává vált az elmúlt
években. A kiszabadítására irányuló akció a világ minden különleges egységének a
büszkeségére válna… Nem szabad eltúlozni az akcióban betöltött szerepünket”–
nyilatkozta a Haaretz című napilapnak Izrael Ziv.

A Le Figaro szerint a kolumbiai kormány a szabadító akció előtt mintegy másfél
évvel kért segítséget Izraeltől a FARC elleni harchoz, tekintettel a két ország
között létező szoros katonai együttműködésre – Izrael korábban repülőgépekkel,
felderítő repülőgépekkel, hírszerzési technológiával látta el Kolumbiát. A
kolumbiai kérést követően az izraeli védelmi minisztérium „kölcsönözte” ki a
Global CST-t, amely – a jelek szerint jól használható – technológiával látta el
a kolumbiai különleges egységeket.

A sikeres túszszabadításnak több rövid távú pozitív következménye van a
kolumbiai kormány számára, annak ellenére, hogy egy svájci rádió felvetette,
hogy a túszok azért szabadultak ki, mert az Egyesült Államok mintegy húszmillió
dollárt adott a FARC-nak az életükért. Kolumbia és Uribe elnök számára hatalmas
siker, hogy a túszok kiszabadulására nem Hugo Chavez közvetítésével került sor,
aki hatalmas felhajtás közepette látogatott tavaly év végén Párizsba, ahol
ígéretet tett arra, hogy rábeszéli a vele hasonló politikai platformon álló
FARC-ot Ingrid Betancourt szabadon bocsátására. Mindemellett Uribe elnök
taktikája látszott beigazolódni, aki a folyamatos francia nyomás ellenére sem
volt hajlandó tárgyalni a gerillákkal.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek