Tekintettel arra, hogy a Mediterrán Unió megalakítása Nicolas Sarkozy fő
diplomáciai céljainak egyike volt – a megválasztását követő győzelmi beszédében
az Egyesült Államokkal való kapcsolat helyreállítása mellett ezt jelölte meg
egyik legfontosabb külpolitikai céljaként – a francia vendéglátók semmit sem
bíztak a véletlenre. Mintegy 18 ezer rendőr vigyázott a rendre és a 43 ország
vezetőinek a biztonságára, a protokollosok pedig úgy alakították ki az
ülésrendet, hogy Szíria és Izrael vezetői ne kerüljenek túlságosan közel
egymáshoz. Mindezek ellenére a palesztin és a szíriai vezetők diszkréten
elkomorodtak, amikor Ehud Olmert emelkedett szólásra, a találkozó azonban
incidens nélkül ért véget, Nicolas Sarkozy legnagyobb örömére. A francia elnök
nem is titkolta elégedettségét, hiszen az a tény, hogy a Közel-Kelet és Európa
vezetőit sikerült egy asztalhoz ültetni, önmagában is hatalmas diplomáciai
siker. Mindemellett sikerült megvalósítani a konkrét célt is, a Mediterrán Unió
megalakítását.
„Azért, hogy a jövő a béke jövője legyen, az igazság jövője, a haladás jövője,
arra van szükség, hogy minden ország erőfeszítéseket tegyen, úgy, ahogyan az
európai országok erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy véget vessenek a
háború és erőszak végzetes láncolatának. Együtt leszünk sikeresek, vagy együtt
bukunk” – nyilatkozta a találkozó kapcsán a francia elnök, akinek nem titkolt
célja, hogy a Mediterrán Unió a közel-keleti békefolyamat motorja legyen.
A BBC értékelése szerint a Bush-kormányzat hátralevő hónapjaiban Franciaország
és Sarkozy megpróbálhatja befolyásolni a közel-keleti folyamatokat, de végül a
Fehér Ház új lakója fogja eldönteni az új irányvonalat.
A Mediterrán Unió megalakítása szinte „gyanúsan” békés hangulatban zajlott,
aminek egyik eredménye, hogy Libanon és Szíria újra felvette a diplomáciai
kapcsolatot, amely 2005-ben Rafik Hariri libanoni miniszterelnök meggyilkolása
után szakadt meg. Mindeközben Ehud Olmert izraeli miniszterelnök kijelentette:
sosem álltak közelebb az izraeli–palesztin békéhez, mint most. Ez utóbbiban
valószínűleg Mahmúd Abbász palesztin elnök is egyetértett, aki Ehud Olmerttel a
legnagyobb egyetértésben parolázott a francia elnökkel.
Annak érdekében, hogy a kezdeményezés ne valljon rögtön az elején kudarcot, az
új unió többnyire gyakorlati kérdések megoldásán dolgozik a közeljövőben. Az
egyik ilyen prioritás a mediterrán térség környezetszennyezésének megállítása: a
térségben zajlik például a világ kőolajszállításának 28 százaléka. Tekintettel
arra, hogy a Mediterrán Unió egyik célja a regionális kohézió és integráció
bátorítása, a célul kitűzött következő feladat a Mauritániát, Marokkót,
Algériát, Tunéziát és Líbiát összekötő Magreb Arab Autópálya megépítése. Ez a
projekt annak fényében is kiemelkedő, hogy jelen pillanatban a Nyugat-Szahara
fölötti viták miatt zártak a határok Algéria és Marokkó között.
A Mediterrán Unióban részt vevő európai és közel-keleti országok energiaügyi
kérdésekben is együttműködnek majd, az EU napelemek által termelt áramot,
valamint gázt importálna az észak-afrikai államoktól. A Mediterrán Unió oktatási
kérdésekben is tervez együttműködést a közeljövőben. Elsőként az
Erasmus-hálózathoz hasonló projekt keretében a déli államok diákjai tanulhatnak
az északi, vagyis az EU-t tagállamok egyetemein.
2008. 07. 18. (XII/29)
