hetilap

Az olimpiai várakozások ellenére májusban a Pekingbe látogató turisták száma
több mint 14 százalékkal csökkent tavalyhoz képest. Kevesebb külföldi érkezett
Japánból, Dél-Koreából és az Egyesült Államokból – pont abból a három országból,
melyek Kína legnagyobb piacának számítanak. A turisztikai vezetők a külföldi
látogatók számának visszaeséséért az év eleji hóviharok, áradások és a
szecsuá­ni földrengés következtében kialakult negatív híradásokat okolják. Mások
azonban Kína megszigorított ví­zum-követelményrendszerét teszik felelőssé a
kialakult helyzetért, mivel a turistáknak sokkal nehezebbé vált az országba való
belépés. Még a Kínában működő üzletek és a hosszabb ideje az országban
tartózkodó külföldiek is arról panaszkodnak, hogy rendkívül bonyolulttá váltak
az utazások és a vízummeghosszabbítási procedúrák. A vízumért folyamodóknak
gyakran szállodai visszaigazolásokat, oda-vissza szóló jegyeket és
meghívóleveleket kell bemutatniuk ahhoz, hogy bebocsátást nyerjenek az országba.
Kína egyébként hónapokon át tagadta, hogy a vízumkövetelményekben bármiféle
változás történt volna, a közelmúltban azonban elismerték, hogy módosítottak a
szabályokon.

Mindezt tetézi az a „hivatalos kézikönyv”, melyet az olimpiai játékokra
érkezőknek adott ki a kínai hatóság. Az 52 pontból álló szigorú szabályzati
lista nagyon konkrétan határozza meg többek között azt, hogy mit lehet az
országba bevinni: például csak egy kutyát vagy macskát. Tiltottak azok a
kiadványok, CD-k, felvételek, melyek olyan tartalommal rendelkeznek, amit
károsnak ítélnek Kína gazdaságára, kultúrájára, erkölcsére vagy társadalmi
rendjére vonatkozóan. Emellett a sportrendezvényeken tilos lesz bármiféle „sértő”
vagy politikára, vallásra, illetve fajra utaló felirat, szlogen, melyek
„megzavarhatják a közrendet”.

A szabályozás nem csak a versenyekre vonatkozik. Az általában hajnalig nyitva
tartó éttermeknek, puboknak éjjel 2-ig be kell zárniuk. Az ország egyes részei
továbbra sem látogathatók, köztük Tibet sem, mely tiltott zónának számít az
újságírók számára is. Azoknak a látogatóknak, akik nem hotelekben, iskolákban
vagy hivatalos intézményeknél szállnak meg, be kell jelentkezniük egy
rend­őrállomáson az érkezéstől számított 24 órán belül. Tilos lesz parkokban
vagy hidak alatt aludni, nehogy „a közhigiénián, illetve a városok kultúrált
képén csorba essen”.

A kínai illetékesek még azokra a termékekre is korlátozásokat vezetnek be,
melyek a hivatalos támogatók konkurenciájának számítanak. A taxisofőröket pedig
felszólították arra, hogy autóikat tisztán és rendben tartsák: egy taxis már
panaszkodott is amiatt, hogy azért büntették meg, mert egy hajszálat találtak a
kocsi ülésén. Mindezek mellett közegészségügyi kampány is zajlik, hogy a kínai
lapokban „négy rém” névvel illetett kártevőktől: a patkányoktól, a szúnyogoktól,
a moszkitóktól és a csótányoktól megtisztítsák a fővárost.

Kiemelten foglalkoznak a biztonság kérdésével: a terrorelhárító haderő 100 ezer
kommandósa, katonája és rendőre lesz szolgálatban az események alatt, gyakran
önkénteseknek álcázott ügynökök formájában. Egyes beszámolók szerint már
észlelhető, hogy az utcákon megerősítették a biztonsági intézkedéseket,
különösen a nagykövetségek és a sportesemények helyszínei körül.

Más, az olimpiai játékoknak helyszínt adó országok is bevezettek bizonyos
szabályozásokat a nagyszabású rendezvény idejére, de Peking jóval túlszárnyalja
ezeket. Egyes vélemények szerint a kínai hatóságok számára fontosabb az olimpiai
játékok demonstrációs hatása, mint maga a sportesemény és az ezzel járó örömteli
hangulat. Kína nemzetközi státuszát kívánja megerősíteni – az ország növekedését
és modernizációját szeretnék bizonyítani az egész világ előtt, és semmit sem
bíznak a véletlenre annak érdekében, hogy Peking a legjobb formáját mutassa. A
kormány mindent megtesz, hogy távol tartsa a játékoktól azokat az aktivistákat
és diákokat, akik Tibet vagy pedig Kína Szudánnal folytatott olaj- és
fegyverkereskedelme miatt fejeznék ki tiltakozásukat.

A kínai szabályozások azonban szöges ellentétben állnak azzal az ígérettel,
melyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Jacques Rogge tett, aki teljes
szólásszabadságot ígért a sportolóknak a kínai rendezvény során. Rogge mindössze
annyit kért a résztvevőktől, hogy bi­zonyos hivatalos olimpiai rendezvényeken
tartózkodjanak a politikai indíttatású kijelentésektől.

Algainvázió

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek