hetilap

A legfrissebb Newsweek-felmérés szerint az illinois-i szenátor csupán 3
százalékponttal vezet republikánus riválisával szemben.

A múlt havi közvélemény-kutatás ezzel szemben 15 pontos előnyt mutatott Obama
javára. Egy másik újonnan készült felmérésben pedig döntetlen az állás: a
Rasmussen Reports eredményei alapján mindkét jelölt 43 százalékos
támogatottságot tudhat maga mögött.

A demokrata politikus hirtelen és nagymértékű visszaesése meglepetésként érte az
elem­zőket, akik találgatásokba is kezdtek a jelenség megmagyarázására.
Véleményük szerint a változás több tényezőnek tudható be, melyek alapján a
támogatóknak az a benyomásuk alakult ki a jelöltről, hogy lavírozni próbál a
különböző táborok között.

A közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a szavazók 53 százalékának véleménye
szerint politikai előny kovácsolása érdekében Obama kulcs­kérdésekben
változtatta meg álláspontját. Demokrataoldalon például nem éppen a népszerűségét
növelte azzal, hogy az új nemzetbiztonsági törvényjavaslat mellett szavazott. A
törvény értelmében a kormány számára könnyebbé válik a hírszerzés, valamint a
terroristagyanús személyek nyomon követése. A törvény elfogadásáért már egy éve
folyik a küzdelem a demokrata többségű kongresszusban, liberális csoportok
azonban ellenezték a javaslatot, mivel véleményük szerint a kormánynak olyan
hatalmat biztosít, amivel bárkit megfigyelés alatt tud tartani, még akkor is, ha
az illetőnél nem áll fenn a terrorizmus gyanúja. Korábban Obama többször is
kijelentette, hogy a telefontársaságok intézkedéseivel kapcsolatos ellenvetései
miatt meg akarja akadályozni a törvény jogerőre emelkedését. Később azonban
bejelentette, hogy elfogadja azt, mivel a törvényben sikerült megfelelően
kidolgozni az adat- és jogvédelmet, bár azt elismerte, hogy így sem tökéletes.
Némelyek úgy vélik, Obama azért szavazott a törvényre, hogy bizonyítsa kemény
kiállását a nemzetbiztonsági kérdésekben. Emellett elő­térbe került a hit alapú
kez­de­mé­nye­zések melletti kiállása is, amivel egyesek szerint a hívők táborát
kívánja megcélozni. A szenátor azonban leszögezte, hogy nem akar csupán azért
elvetni ötleteket, mert Bush nevéhez fűződnek, hanem inkább tanulni kíván a
leköszönő elnök hibáiból. Obama szeretné azokat az alkotmányos módokat
megtalálni, melyeknek keretei között hatékonyan tud a kormány a hit alapú
csoporttokkal együttműködni a szegények és a hátrányos helyzetűek segítésében.
Szintén a színes bőrű politikus változékonyságát támasztotta alá az is, hogy
elutasította a kampány-közfinanszírozási rendszert. Sokan amiatt aggódnak, hogy
mindezekkel a jelölt rontott azon a képen, hogy ő egy teljesen újfajta politika
úttörője, a valódi változás képviselője, mellyel a mérsékelt, egyik párt mellett
sem elkötelezett szavazókat is a maga oldalára tudta állítani. Az új felmérésből
azonban nyilvánvaló, hogy a függetlenek körében 41:31 arányban McCain vezet, egy
hónappal ezelőtt pedig ez az adat 48:36 volt Obama javára. A friss
közvélemény-kutatás azt is kimutatta, hogy a fehér szavazók megnyerése továbbra
is kihívás Obama számára, ebben a kategóriában ugyancsak McCain van előnyben,
szintén 48:36 arányban.

Kérdéses, hogy McCain mennyire tud mindebből hasznot húzni. Annyi bizonyos, hogy
az Obamával való közvetlen párbajokból nem került ki győztesen az arizonai
szenátor, és a kampány vezetésének átalakítása sem hozott áttörő eredményt
számára, még saját pártján belül sem. Sok republikánus vélekedik úgy, hogy Bush
népszerűtlensége miatt 2008 biztosan a demokraták éve lesz. McCain életútja
viszont nagymértékű elismertséget jelent számára: a felmérésben megkérdezettek
55 százaléka állította, hogy kedvező véleménnyel van az idős szenátorról.

Az elemzők szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a
közvélemény-kutatásokban kimutatott nagy arányú előny nem mindig jelentette azt,
hogy az illető jelölt megnyerte az elnökválasztást. Erre jó példa, amikor
1988-ban a demokrata Michael Dukakis az előzetes felmérések alapján 16 ponttal
vezetett ellenfele, George Bushsal szemben, az elnökséget azonban végül a
republikánus jelölt nyerte.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek