Miután az új iraki kormány megerősödött, sikeres ellenoffenzívát indított a
terroristák ellen. Ebben nagy szerepe volt az újjászervezett iraki hadseregnek.
A terror elleni háború főleg a nagyvárosokban, Bagdadban, Bászrában és Moszulban
zajlott. A küzdelemben a kormány segítséget kért az iraki törzsi vezetőktől is,
akik készek voltak az együttműködésre, azokat segítettek felfegyverkezni a
terroristák elleni harcra. Ennek meg is van az eredménye: az al-Kaida
szervezeteit szinte teljes mértékben sikerült kiszorítani Irakból. Az ország 90
százaléka ma már teljesen biztonságos.
Vannak külföldi érdeklődők az újjáépítésben való részvételre?
– A biztonsági helyzet javulásával az iraki kormány nagyobb figyelmet
fordíthat az újjáépítésre is. Nemrég fogadta el a parlament a befektetési
törvényt, amely lehetőséget ad a külföldieknek, hogy részt vegyenek az ország
újjáépítésében. Meglepően nagy az érdeklődés: a térségbeli baráti arab országok
– elsősorban az Emirátusok – mellett például sok japán befektető jelentkezik.
Iraknak sikerült rávennie a fő hitelezőket tömörítő Párizsi Klub országait és
további nem-tagállamokat is, hogy engedjék el az ország tartozásainak – amelyek
szinte kizárólag a Szaddám-éra alatt keletkeztek – a 80 százalékát.
Mi vonzza a befektetőket?
– A befektetések első számú célpontja érthetően az olajipar, de nagy az
érdeklődés a villamosenergia-ipar és infrastrukturális fejlesztések –
útépítések, városfejlesztések – iránt is.
Milyen szinten áll ma az olajkitermelés a háború előtti szinthez képest?
– Még nem éri el a régi kapacitást, de a lehetőségek szinte korlátlanok.
Irak olajban nagyon gazdag ország, talán a legnagyobb kiaknázatlan tartalékokkal
rendelkezik a világon. Szakemberek szerint a világon az utolsó hordó kőolajat
valószínűleg Irakban fogják a felszínre hozni.
Eszerint ha sikerül békét teremteni, akkor Iraknak jó esélye van a gazdasági
konszolidációra is?
– Ahogy mondani szoktuk, insallah – ha Isten is úgy akarja – Irak hatalmas
fejlődés előtt áll. Erre nemcsak a természeti kincsek jelentik a garanciát,
hanem az irakiak magas szintű szakértelme is. A népünk sokat szenvedett, de nagy
az emberekben az akaraterő, így képesek vagyunk arra, hogy elérjük a céljainkat.
Mi a helyzet a Nyugaton élő irakiakkal? Rá lehet őket venni a hazatérésre?
– Először a feltételeket – a békét és a biztonságot – kell biztosítanunk a
számukra. Ha ez megtörténik, akkor hazajönnek, mert egy iraki számára szinte
elképzelhetetlen, hogy örökre lemondjon a hazájáról. A diktatúra alatt nagyon
sok értelmiséginek kellett elhagynia az országot. Huszein 25-30 évet elvett az
életükből, de ők készek arra, hogy visszajöjjenek. Ehhez persze munkahelyekre is
szükség van, ahol a szakemberek el tudnak helyezkedni.
Ön női nagykövetként képviseli országát Budapesten. Odahaza is szívesen
vállalnak munkát a nők?
– Szaddám tiltotta a nőknek a tanulást és a munkát. Ma mindenben
egyenjogúak vagyunk, szabadon vállalhatunk munkát, így diplomáciai területen
is. A parlamenti képviselők egynegyede is nő.
Irak páratlan történelmi múlttal rendelkezik. Milyen állapotban vannak az
ókori műemlékek?
– A háború alatt és közvetlenül utána 15 ezer műkincset raboltak el Irakból.
Az iraki kormány 2003 óta igyekszik visszaszerezni ezeket, és ebben nemzetközi
segítséget is kap, többek között az Interpoltól és az UNESCO-tól. Hétezer
darabot már sikerült visszaszerezni, további ezerkétszáz darabot pedig az elmúlt
hetekben azonosítottak Jordániában. Világszerte folyamatosan figyeljük a
régiségkereskedéseket és a nagy aukciósházak árveréseit. A háború alatt az ősi
Babilon területén – amely a mai Hilla városában van – amerikai–lengyel katonai
központ működött 2006-ig. Ma azonban már szakszerű felügyelet alatt van ez a
hely és más régészeti szempontból fontos városok is, mint például a hajdani
Ninive romjai, amelyek Moszul területén vannak.
Mikor utazhatnak újra turisták Irakba?
– Irak két szempontból is vonzó hely: egyrészt az ókori emlékhelyek miatt,
másrészt mint vallási központ. A muzulmán zarándokok szívesen látogatják az
iraki szent városokat, mint például Nedzsefet, Kerbalát vagy Szamarrát. Az iraki
kormány most azon dolgozik, hogy minden érdeklődő számára elérhetővé tegye az
ország nevezetességeit.
Melyek a régészeti szempontból legérdekesebb helyszínek?
– Természetesen Bábel vagy más néven Babilon, továbbá Nimrud, Ninive és Uruk
városa. Több híres bibliai próféta sírja is Irakban található: így Nabi Junusz,
Jónás prófétáé Ninivében, míg Ezékiel prófétáé Babilonban. Amint a biztonsági
helyzet lehetővé teszi, ezeken a helyszíneken is szeretnénk újraindítani a
turizmust.
Hogyan tekintenek Irakból Magyarországra? Nem neheztelnek azért, hogy gyorsan
otthagytuk a harcmezőt, amikor veszélyessé vált a helyzet?
– Szó sincs róla. Magyarországot baráti országnak látják Bagdadban.
Augusztus 30-án volt a diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója, és
reméljük, hogy az újjáépítésben is számíthatunk magyar cégek részvételére. Egy
osztrák–magyar magáncég már be is kapcsolódott a kőolajkutatásba. Januárban
Budapesten járt az iraki külügyi államtitkár, aki átadott egy jegyzéket az
együttműködés lehetséges területeiről. Még várjuk a választ.
2008. 09. 19. (XII/38)
