2008 augusztusa nem csak a grúziai harcok hónapjaként marad emlékezetes
Oroszországban. Részben e háború következményeként, részben más okokból, de a
gazdaság állapotát jelző fő mutatók túlnyomó többsége gyorsan romló tendenciát
mutatott. A grúziai események hatására a nyugati befektetők elkezdték kivonni
tőkéjüket Oroszországból. Alig néhány hét, sőt nap leforgása alatt 21 milliárd
dollárnyi tőke távozott az országból.
A moszkvai értéktőzsdén általános árzuhanás következett be. Jó néhány egymást
követő napon több százalékkal is esett az RTS (a moszkvai tőzsde irányadó
indexe), a szerdai árfolyamzuhanás miatt a kereskedelmet is fel kellett
függeszteni. Ebbe ugyan a nyugati tőzsdéken mutatkozó negatív tendenciák is
belejátszottak, de a fő okok mégis hazaiak voltak. Mint a Financial Times
rámutatott, a legsúlyosabb csapást alighanem maga Vlagyimir Putyin
miniszterelnök mérte a moszkvai börzére, amikor „tisztogatással” fenyegette meg
a New York-i tőzsdén is jegyzett szénbányászati vállalat, a Mechel vezetőit,
mert azok – szerinte – indokolatlanul kívánják emelni áraikat.
Erősen romlott az elmúlt hetekben a rubel árfolyama is. A folyamat megállítása
érdekében a Központi Bank erőteljes intervencióba kezdett: 4 milliárd dollárért
vásárolt rubelt. Közben észrevehetően lassul a GDP növekedése. Tavaly ez a
mutató 8,1 százalék volt, az idén a gazdaságfejlesztési minisztérium
előrejelzése szerint 7,8 százalékra csökken, egyes elemzők szerint még
kevesebbre. Az ipari termelés a nyári hónapok óta stagnál, mutatói 1999 óta a
legrosszabb adatokkal ijesztgetik a szakembereket, és persze a lakosságot is.
Aggasztó – megint csak a nyugat-európainál ijesztőbb – méreteket ölt az infláció
is. Az árak az idei év első hét hónapjában 9,5 százalékkal növekedtek, míg 2008
végére az emelkedés várhatóan eléri a 15 százalékot. Miközben a nominálbérek
ennél lassúbb ütemben nőnek. Decemberben ugyan sor kerül a költségvetésből
fizetett alkalmazottak bérének indexálására, de ez értelemszerűen tovább
gyorsíthatja az infláció ütemét. Oleg Zamulin, pénzügyi szakértő szerint az idén
a versenyszféra egyes ágazataiban a magasan fizetett vezetőknek is financiális
problémákkal kell majd szembenézniük: „Nyilvánvaló, hogy a piac zuhanása, a
bankok és más pénzügyi vállalkozások hitelproblémái közepette, a gazdaság
pénzügyi szektorában működő szervezetek topmenedzsereinek bónuszai és prémiumai
csökkenni fognak.”
Egy moszkvai gazdasági tanácskozáson Dmitrij Medvegyev elnök igyekezett lassító
hatást gyakorolni a tőzsde esésére, maradásra bírni a külföldi befektetőket
(kevés sikerrel), és a költségvetésből finanszírozandó segítséget ígért,
elsősorban az állami vállalatoknak. Alekszej Uljukajev, a Központi Bank első
elnökhelyettese bejelentette, hogy az állam októberben kezdi el vásárolni orosz
társaságok részvényeit, és a bankszektor az év végéig 180 milliárd rubelt kap.
Csakhogy ennek is van hátulütője. Elemzők véleményét idézve a Newsru.com
internetes portál rámutatott, hogy az idén ugyan ezeket a cégeket még nem
fenyegetik komoly gondok, de „jövőre a helyzet meredeken megváltozhat. A hitelre
szoruló vállalatok költségvetésből való anyagi megtámogatása csak elhalasztani
képes a probléma megoldását.” A neves közgazdász, Borisz Kagarlickij véleménye
szerint „2009 elején az egész hazai gazdaság a stagnálás, ha ugyan nem a
recesszió stádiumába léphet”.
Az orosz költségvetés gondjait külön is fokozhatja a katonai kiadások gyors
növekedése. Nemcsak a fegyveres erők fenntartási költségei emelkednek,
elsősorban a flotta és a távolsági légierő gyorsuló aktivitása következtében,
hanem a katonai beszerzések várható jelentős növekedése miatt is. Mint a
Nyezaviszimaja Gazeta rámutatott – de ez általánosan elfogadott nézet –, a
grúziai hadműveletek ismételten kimutatták az orosz fegyveres erők
fegyverzetének és technikai felszereltségének elhasználtságát. Szergej Ivanov
miniszterelnök-helyettes a minap jelentette be, hogy a hadsereg és a flotta
átfegyverzésére jövőre 1200 milliárd rubelt szándékoznak fordítani.
A rossz hírek sokasága közepette kedvezően hatott a mezőgazdasági minisztérium
bejelentése, amely szerint a tavalyi 81 millió után az idén várhatóan 95 millió
tonna lesz a gabonatermés. Csakhogy – a 60-as 80-as évektől eltérően – ma már
nem a gabonatermés határozza meg jelentős mértékben az ország gazdasági
helyzetét, hanem a kőolaj és a földgáz kitermelése, illetve világpiaci ára. Itt
pedig megint a rossz híreké a főszerep. Az egyik alapvető orosz exporttermék, a
kőolaj világpiaci ára rövid- és középtávon csökkenő tendenciát mutat. Eközben
pedig az év első hét hónapjában a múlt esztendő hasonló időszakához képest a
kőolaj-kitermelés 0,8 százalékkal csökkent Oroszországban, és a szakértők
további lassulástól tartanak.
A tartalékok persze továbbra is óriásiak, csakhogy ezek felkutatása, felszínre
hozása és elszállítása a távoli vidékekről óriási beruházásokat igényel, és –
mint az eddigiekből kitűnhetett – a történtek után és fényében a nyugati tőke
nem siet ebbe beruházni. Hasonló a helyzet a másik alapvető energiahordozóval, a
földgázzal is. A volt állami villamosenergia-holding egykori vezetője valósággal
apokaliptikus képet fest ennek perspektíváiról. Jegor Gajdarral, az orosz
reformok atyjával közösen írt könyvében Anatolij Csubajsz azt állítja, hogy ha a
villamos energia felhasználása évente csupán 3 százalékkal növekszik, 2010-re
földgázból a szükségesnél már 33 milliárd köbméterrel kevesebb áll csak
rendelkezésre. A Gazdasági jegyzetek című tanulmány szerzői szerint esetleg
nagyvárosokat kell majd akkor télen teljesen kiüríteni, mert nem fogják tudni
fűteni, árammal ellátni őket. Csubajsz hangsúlyozza az országára még igazán nem
jellemző energiatakarékosság szükségességét, de: „az elektromos válság
elkerülése végett kénytelenek leszünk a »szent tehénhez«, a gázexporthoz
hozzányúlni”. A szakember azt javasolja, hogy az exportszerződésekben Moszkva
jelezze: ha Oroszországban kedvezőtlen klimatikai viszonyok lépnek fel,
csökkenteni fogja az Európába irányuló gázszállítások mennyiségét.
És itt már rólunk szól a dal.
2008. 09. 19. (XII/38)
