hetilap

Mivel az elektorok száma páros, ezért matematikailag döntetlen is lehet a
verseny, ha mindkét jelöltre 269-269 elektor szavaz. Ebben az esetben az
amerikai alkotmány szerint a – jelenleg demokrata többségű – képviselőház jelöli
ki szavazással az elnököt. Erre eddig két esetben került sor: 1801-ben Thomas
Jeffersont, míg 1825-ben John Quincy Adams elnököt a képviselőház választotta
meg. Az elmúlt 183 évben nem fordult elő döntetlen, ám ennek esélyét idén sem
lehet kizárni.

Mivel az államok többsége kiszámíthatóan az egyik vagy a másik párt jelöltjére
szavaz, a választást 8-12 „kétesélyes” állam fogja eldönteni. Közöttük többféle
megosztás is eredményezhet döntetlent országos szinten: ha például McCain győz
Virginiában, New Hampshire-ben, Floridában és Ohióban, de Pennsylvaniában,
Coloradóban, Új-Mexikóban és Iowában Obama diadalmaskodik, mindkét jelölt 269
szavazattal végez. Az elektorokat az államok mintegy felében törvény kötelezi
arra, hogy a győztes jelöltre szavazzon. A többiek elméletileg dönthetnek a
választók akaratával ellentétesen. Ez a múltban néhány esetben meg is történt,
de soha nem volt döntő hatással a végeredményre.

Ha az elektori testületben nem születik döntés, az alkotmány szerint a januárban
összeülő új összetételű képviselőháznak kell döntenie az elnök személyéről.
Ebben a kérdésben minden államnak méretétől és a képviselőtestület aktuális
összetételétől függetlenül egy szavazata van. A demokraták e számítás szerint 27
szavazattal rendelkeznek, a republikánusok 21-gyel, míg két állam küldöttségében
egyenlő a két párt jelöltjeinek a száma. „Néhány tag nyomást érezhet, hogy a
másik párt jelöltjére szavazzon, ha az nyert az államában vagy körzetében, vagy
a szavazás eredménye eltér az országos eredménytől. Ez nagy felfordulást okozna”
– állítja Robert Bennett, a Northwestern Egyetem jogászprofesszora.

A pártok vezetői részéről is nagy esély van a küldöttek befolyásolására. A vita
ráadásul valószínűleg nem korlátozódna a kongresszusra, hanem a legfelsőbb
bíróság elé kerülne a kérdés.

További bonyodalmakat okozhat, hogy az alkotmány különválasztotta az elnök és az
alelnök megválasztását. Döntetlen esetén az elnökről a képviselőház dönt, az
alelnököt azonban a szenátus választja meg. Így előfordulhat az is, hogy a
képviselőház John McCaint választja elnöknek, míg a szenátus Joe Bident jelöli
alelnöknek – vagy fordítva.

A képviselőháznak az előtt kell döntenie, hogy 2009. január 20-án lejár George
Bush mandátuma. Ha ez sem sikerülne, a képviselőház demokrata elnöke, Nancy
Pelosi az elnök – ám erre a lehetőségre még a kockázatokat kedvelő brit
fogadóirodák sem vesznek fel téteket.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek