Hillary Clinton és Barack Obama. Tárgyalnak
Nem zárult le a választási kampány Amerikában. Kaliforniában és Ohióban jogi
úton próbálják megakadályozni, hogy Barack Obamát hivatalosan is az Egyesült
Államok elnökének válasszák. Az amerikai alkotmány szerint csak az választható
elnöknek, aki az Egyesült Államok területén született. Obama a kampány során a
honlapján nyilvánosságra hozott egy másolatot, amelyet a hawaii hatóságok
hitelesnek nyilvánítottak. Ez tanúsítja, hogy az illinois-i szenátor a szigeten
született, így születésénél fogva amerikai állampolgár. A jogszabályok alapján
az eredeti okmányt csak az érintettek kérhetik ki, ám ezt Obama nem
kezdeményezte. A másolaton nem szerepel a kórház neve és a születést levezető
orvos aláírása. A hawaii jogszabályok szerint az újszülött egyéves koráig
lehetőség van arra, hogy amerikai születésűként honosítsák, ha a szülei erre
jogosultak, és ezt kérik.
A pert elindító ügyvédek szerint az utólagos igazolás nem zárja ki, hogy Obama
Kenyában, apjának szülőföldjén látta meg a napvilágot. Ráadásul a megválasztott
elnök apai nagyanyja egy interjúban kijelentette: „Ott voltam 1961. augusztus
4-én a szülőszobában Kenyában, amikor világra jött.”
A kezdeményezők egyike, Alan Keyes, aki független jelöltként maga is indult az
elnökválasztáson, azt kéri a bíróságtól, hogy szerezzék be az eredeti születési
dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy Obama jogosult az elnöki poszt
betöltésére. Egy további kifogás, hogy miután Obama szülei elváltak, anyja a
második férjét követve Indonéziába költözött. Itt nyolcévesen állami iskolába
íratta be a fiát, amelyre az akkori törvények szerint csak indonéz állampolgárok
voltak jogosultak. A törvény kizárta a kettős állampolgárságot, így – a
kételkedők szerint – a családnak le kellett mondani az amerikai útlevélről. Ezt
csak az Egyesült Államokba való visszaköltözésük után kapták vissza, ezzel
viszont – függetlenül attól, hol született– Obama már csak honosított
állampolgárságot kaphatott.
Hasonló eljárás indult Ohio államban és az előzetes hírek szerint más államokban
szintén megpróbálják a bírósággal kíkényszeríteni az eredeti papírok
közzétételét. A perekről a nagyobb lapok nemigen írnak. A konzervatív World
Daily Newsnak Obama egyik szóvivője azt mondta, hogy tudnak a jogi eljárásokról,
de szerinte azok csak „értéktelen akadékoskodások”.
Az elektori testület, amely hivatalosan megválasztja az új elnököt, várhatóan
december 15-én ül össze, ám nem valószínű, hogy addig az alkotmányjogi perek
lezárulnak.
Obama megválasztása másfajta reakciókat is kiváltott. November 4-e óta több mint
200 fajgyűlölő megnyilvánulást regisztráltak országszerte, a fehér nacionalista
mozgalmak pedig rég nem látott „megújuláson” mennek keresztül – hívja fel a
figyelmet a The Christian Science Monitor.
Georgiában középiskolások egy csoportja került titkosszolgálati megfigyelés alá
miután „illetlen” bejegyzéseket tettek fel az internetre Barack Obama leendő
elnökről. Észak-Karolinában röviddel a választások után négy diák ismerte el
részvételét közterület-rongálásban, amikor is faji előítéleteket propagáló
feliratokat festettek egy aluljáró falára. November
6-án ismeretlen tettesek keresztet égettek egy pennsylvaniai különböző etnikumú
házaspár otthona előtt. A fehér nacionalista csoportok számára hatékony
tagtoborzó erőt jelent Obama győzelme. Az elmúlt héten legalább két jelentős, a
fehérek felsőbbrendűségét hirdető amerikai honlap szervere fagyott le az eddig
nem tapasztalt tömeges látogatottság miatt. Az eddig jelentéktelennek számító
szélsőséges rasszista fenyegetőzések a választások óta nagyobb teret nyertek, és
odáig fajultak, hogy a déli államok egyes részein már (az amerikai polgárháborút
megelőzőhöz hasonló) elszakadásról beszélnek.
A rendőrség és a titkosszolgálatok nagyon is komolyan veszik ezeket a
jelenségeket. Oklahomában a faji felsőbbrendűség propagandistái Obama-ellenes
kiadványokat osztogatnak vagy ragasztgatnak a postaládákra. Egyre több jelentés
érkezik keresztek rituális égetéséről (ami köztudottan a Ku Klux Klan nevű
hírhedt szélsőséges szervezet bevett gyakorlata), és Obama-képmások képletes
kivégzéseiről a különböző államokból. A déli államok fehér szavazóinak alig 20
százaléka szavazott Barack Obamára.
Külföldön is előfordultak visszás reakciók.
Silvio Berlusconi múlt heti kijelentése Moszkvában, miszerint Obama „fiatal,
jóképű és még napbarnított is” csupán rosszízű viccnek tűnik, legalábbis az
újabb rasszista megnyilvánulásokhoz képest.
Lengyelországban egy alsóházi parlamenti képviselő, Artur Gorski „az új baloldal
fekete messiásának” nevezte Obamát, és egy olyan „kriptokommunistának”, aki
kétségtelenül „katasztrófát” fog okozni. Hozzátette, hogy az „al-Kaida dörzsöli
a markát, hogy az új elnök békét akar, nem háborút”. Szerinte „ez a fehérek
civilizációjának a végét jelenti, Amerika nemsokára nagy árat fog fizetni a
demokráciáért”. A lengyel kormány és Gorski pártjának vezetői bocsánatot kértek
Gorski szavai miatt.
Néhány nappal később azonban ellenzéki vádak szerint maga a lengyel
külügyminiszter „viccelődött” a megválasztott amerikai elnök rovására. Radoslaw
Sikorski állítólag politikustársainak azt mondta: „Tudták, hogy Obamának lengyel
gyökerei is vannak? A nagyapja egyszer megevett egy lengyel misszionáriust.” A
külügyminiszter lapzártánkig nem reagált a vádra.
Németországban a radikális jobboldali Nemzeti Demokrata Párt honlapján „Afrika
meghódítja a Fehér Házat” főcím alatt adták hírül a választások eredményét.
Jürgen Gansel képviselő Obama győzelmét „az amerikai zsidók és négerek
szövetségkötésének” tulajdonította.
Az osztrák ORF volt washingtoni tudósítója , Karl Emmerichet a választási
adásban azt mondta: „Nem szeretném, ha a nyugati világot egy fekete ember
irányítaná. Szerintem az amerikaiak ennek ellenére még mindig rasszisták, és
nagyon rosszul vennék, ha egy fekete férfit küldenének egy fekete csinos nővel
az oldalán a Fehér Házba. Aki úgy véli, hogy ez egy rasszista kijelentés, az jól
gondolja.” Emmerich szerint ez olyan lenne, mintha Ausztria következő
kancellárja török lenne. Ezt követően a Standard című újságnak azt nyilatkozta,
hogy a „feketék a politikai-civilizációs fejlődésben nem léptek előre”.
Veszélyesnek nevezte Obamát, és közvetve Hitlerhez hasonlította, amikor
kritizálta „retorikai kiválóságát” és a képességét, hogy „karizmatikus módon
jelenjen meg az emberek előtt”.
Az Egyesült Államok diplomáciai lépésekre szánta el magát az ORF-interjú miatt.
A fő indok erre nem Emmerich megnyilvánulása volt, hanem az, hogy Ausztriában
erre senki nem reagált.
A bécsi nagykövetség tiltakozó levelében felszólította az ORF igazgatóját, hogy
ítélje el a nyilvánosság előtt Emmerich kirohanásait. Az ORF erre azt
válaszolta, hogy ők már elhatárolták magukat Emmerich kijelentéseitől, és a
megfelelő amerikai fórumokon ezt nyilvánosságra is hozták. „Többet nem tudunk
tenni” – zárul az osztrák adó közleménye.
2008. 11. 21. (XII/47)
