hetilap

Októberben népes orosz egyházi küldöttség járta végig a latin-amerikai
országokat, és vett részt ottani ortodox templomok felszentelésén. Ez magában
még nem emelkedett volna túl a helyi sajtó apróbetűs híreinek szintjén, ha a
havannai orosz ortodox templom megnyitásán nem jelent volna meg az államelnök, a
marxista-leninista Kubai Kommunista Párt vezetője, Raúl Castro. Ám ami ennél is
nagyobb figyelmet és érdeklődését váltott ki: a Moszkvából érkezett delegáció
feje, az orosz ortodox egyház külügyminisztereként emlegetett Kirill metropolita
meglátogatta a betegeskedő Fidel Cast­rót, aki az elmúlt években elvtársán, Hugo
Chavez venezuelai elnökön kívül nem sok külföldi személlyel találkozott.

A metropolita nyilvánvalóan nem arról tárgyalt Havannában, hogy országa ismét
maximális katonai és gazdasági segítséget nyújt majd Kubának, mindamellett az
irányában tanúsított nem mindennapi gesztus jelezte a két ország hajdani
„testvéri”, majd teljesen meglazult kapcsolatai újbóli szorosabbra fűzésének
szándékát. Természetes, hogy az amerikai embargó által változatlanul sújtott
Kuba, akárcsak korábban, egyrészt politikai-katonai ellensúlyt keres az Egyesült
Államokkal szemben, másrészt szüksége van a régebben beszerzett orosz polgári és
haditechnikai berendezések, gépkocsik pótalkatrész-ellátásának felújítására,
általában orosz technikai segítségre. Ugyanakkor viszont az is figyelemre méltó,
hogy Moszkva, amely tudja, hogy ezzel keresztbe tesz a kelet-európai
rakétatelepítésen fáradozó Washingtonnak, milyen készségesen siet egykori
szövetségesének segítségére.

Nem sokkal Szmolenszk és Kalinyingrád metropolitája után orosz katonai
küldöttség is járt Kubában a légvédelem törzsfőnökének, Alekszandr Maszlov
altábornagynak a vezetésével. Itt már a két ország fegyveres erői közötti
kapcsolatok elmélyítéséről tárgyaltak, és – a hivatalos közlemény szerint –
megvizsgálták annak lehetőségét, hogy ismét kubai tiszteket képezzenek orosz
katonai tanintézetekben.

Az orosz küldöttség konzultációkat tartott a rádioelektronikus harc
bevezetéséről a kubai légvédelemhez. Néhány nappal később az orosz–kubai
gazdasági kormányközi bizottság moszkvai ülése után közölték, hogy Moszkva
meghosszabbítja az orosz termékek exportjának finanszírozására Kubának nyújtott
hitel futamidejét. Megállapodás született a két ország együttműködéséről a
nikkelbányászatban, az orosz búzaszállításról, és együtt­működési nyilatkozatot
tettek közzé a kőolaj- és a földgázipar területén való együtt­működésről. Azután
megint csak néhány nap telt el, és Moszkvában tárgyalt – a többi között a két
ország katonai-műszaki együtt­működéséről – Felipe Pérez Roque külügyminiszter,
akit Dmitrij Medvegyev elnök is fogadott. A kubai kollégájával közösen tartott
sajtóértekezleten Szergej Lavrov orosz kül­ügyminiszter hangoztatta, hogy
országa érdekelt a térség más országaival való legszorosabb együtt­működésben, s
rokonszenvvel könyveli el, hogy bővülnek kapcsolatai a többi között
Venezuelával, Nicaraguával, Bolíviával.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek