Az elmúlt egy-két évben az orosz emberek nekiálltak elektromos berendezéseket, gépkocsikat, dácsákat, lakásokat, sőt külföldi nyaralásokat venni hitelre. Ahhoz, hogy ezt a megugrott keresletet ellensúlyozzák, valamint hogy jól keressenek a lehetőségen, az orosz bankok maguk vettek fel hitelt nyugati társaiktól, és háromszor-négyszer drágábban értékesítették azokat a lakosság számára.
Mindennek az lett az eredménye, hogy az orosz bankok és vállalatok nyugati pénzintézetek iránt fennálló tartozása meghaladta a nemzeti jövedelem szintjét. A szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy a lakosság, illetve a bankok ilyen sebes eladósodása pénzügyi és gazdasági problémákhoz vezethet. Ez így is lett, bár a lakosság túlnyomórészt meg van győződve, hogy a válság Nyugatról érkezett, elsősorban az Egyesült Államokból. Közben azonban egyre láthatóbbá válnak a gazdasági válság jelei Oroszországban, mely sokak számára eddig a „stabilitás szigetét” jelentette.
Az orosz vezetés egy sor határozott intézkedést hozott a bankrendszer és a gazdaság megmentésére. Óriási összegeket pumpáltak a legnagyobb bankokba, amelyek a lakosság és a vállalatok legfontosabb hitelezői. A betétesek megnyugtatására az állam garanciát vállalt 700 ezer rubeles értékhatárig (körülbelül 20 ezer euró). Ez a határ azonban nem mindenkit tudott megnyugtatni, így sok befektető kezdte otthagyni a bankokat. A legfontosabb pénzintézet, az Oroszország Bankja nyilatkozata alapján októberben a lakosság az összes megtakarítás 7 százalékát vette ki a számlákról. Még a legnépszerűbb banknak számító Szberbankban is 95 milliárd rubellel csökkent a betétállomány, ami 3 milliárd 700 millió dollárnak felel meg. A nagy pénzügyi játékosok is aktivizálták magukat, és elkezdték kimenekíteni a pénzt az országból.
2008. 12. 19. (XII/51)
