Közel húsz embert tartóztattak le Pakisztánban az elmúlt hétvége óta a mumbai terrorakció kapcsán. Az indiai és amerikai nyomásra végrehajtott akcióval Pakisztán mintegy elismerte, hogy az ország területéről indíthatták a november végi terrortámadást, amelyben közel kétszáz ember vesztette életét. India szerint ugyanis a pakisztáni ellenőrzésű Kasmír területén működő Laskar-e-Taiba (LeT) terrorista csoport tehető felelőssé a terrortámadásért.
A letartóztatásokra a – LeT-hez feltehetően sok szállal kötődő – Dzsamat-ud-Dava iszlám segélyszervezet táborában került sor, a letartóztatottak között van Zarar Sah, a szervezet operatív parancsnoka és a terroristavezér Zaki-ur-Reman Lakvi (képünkön) is, a támadások feltételezett kitervelője. Lakvi személyét a mumbai terrortámadás egyetlen terrorista túlélője azonosította, aki szerint az akcióban részt vevő valamennyi terroristát a LeT-táborban készítették fel a támadásra.
Az indiai hatóságok kérték Pakisztántól a letartóztatott személyek kiadatását, amit ez utóbbi megtagadott, mondván, hogy a letartóztatásra Pakisztán saját nyomozása keretében került sor, de még ha igazolódnak is a vádak, akkor se fogja kiadni a foglyokat Indiának, hanem azokat a pakisztáni törvények szerint fogják elítélni.
„Amint azt a hétvégi letartóztatások is mutatják, Pakisztán határozottan fel fog lépni a területén működő »nem állami« szervezetek ellen” – írta Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök a The New York Timesban megjelent cikkben. „Nemcsak hogy a pakisztáni kormány nem áll kapcsolatban terroristákkal, hanem mi magunk is ennek az áldozatai vagyunk.” Zardari felesége volt Benazir Bhutto korábbi miniszterelnök, akit tavaly decemberben öltek meg terroristák Ravalpindiben.
Zardari írásában az Egyesült Államokat és szövetségeseit tette felelőssé a pakisztáni fegyveresek kiképzésében. Szerinte a mai terroristákat Washington eredetileg a Szovjetunió ellen folytatott harcban akarta felhasználni Afganisztánban, még a hidegháború idején. Zardari azonban nem tett említést arról, hogy a pakisztáni titkosszolgálat miként támogatta a LeT létrejöttét és működését Kasmír megszerzése érdekében India ellen folytatott harcában még a kilencvenes években.
A LeT működését csak 2001-ben tiltották be Pakisztánban amerikai nyomásra, miután a csoport lett az indiai parlament elleni támadás első számú gyanúsítottja, és kapcsolatba lehetett hozni az al-Kaidával is. Ugyanakkor a The New York Times amerikai titkosszolgálati forrásai szerint a LeT az utóbbi években újra egyre nagyobb támogatást kapott a pakisztáni titkosszolgálattól.
Zardari szerint a terroristák célja, hogy háborút provokáljanak ki India és Pakisztán között, amit a két atomhatalomnak mindenképpen el kellene kerülnie. India és Pakisztán eddig három háborút vívott a Nagy-Britanniától való elszakadás óta. Kis híján egy negyedik is kirobbant, amikor 2001-ben terrortámadás érte az indiai parlament épületét – akkor is a LeT-et gyanúsították az akció elkövetésével. Ekkor csak India önmérséklete miatt nem kezdődött katonai konfliktus, most viszont az indiai média szerint elképzelhető, hogy katonai csapást intézzenek a terrorista táborok ellen.
2008. 12. 12. (XII/50)
