Január 25-én hat kontinensről több mint 500 küldött érkezett Jeruzsálembe a négyévente megrendezésre kerülő Zsidó Világkongresszus (WJC) 13. nagygyűlésére. A kétnapos konferencia mottója „Kiállunk Izrael mellett” az alig egy hete befejeződött Hamasz elleni izraeli hadműveletekre utalt.
„A gyűlés célja, hogy mi is teljes támogatásunkról biztosítsuk Izrael népét, és megmutassuk, hogy nincsenek egyedül az Izrael Állam létét fenyegető, radikális iszlám támadásaival szembeni harcban” – mondta bevezető beszédében a kozmetikum és parfümök világból is jól ismert márka örököse, Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke.
Elsőként Simon Peresz államelnök értékelte az elmúlt hetek harcait. „Nincs semmilyen ambíciónk, ami Gázát illeti. A Hamasz uralma alatt az Izrael által adott több mint 20 milliárd dolláros térségfejlesztési támogatás mind odaveszett. És Izrael még így is, hét év folyamatos támadásai és két be nem tartott békemegállapodás után is kész a békére” – mondta Peresz. Az elnök szerint Izraelnek nincs szüksége arra, hogy a béke érdekében Amerika, az ENSZ vagy bárki más további nyomást gyakoroljon rá.
Benjamin Netanjahu, a Likud vezetője, akit a februári választások esélyesének tartanak, a legfrissebb felmérések szerint 14 százalékkal vezet Cipi Livni, a jelenlegi kormánypárt elnöke előtt a miniszterelnöki posztért folyó kampányban. Netanjahu az antiszemitizmus világméretű növekedéséről beszélt. „Az iszlám »szent háború« első számú célja a zsidók elpusztítása. Nem csak minket tekintenek ellenségüknek, de a listájukon mi vagyunk az elsők” – mondta az ellenzék vezére. Netanjahu biztos benne, hogy a radikális iszlám a következő évtizedben vereséget fog szenvedni, a kérdés csak az, hogy a győzelemért mekkora árat kell fizetni. „Nem engedhetjük, hogy ez a győzelem a holokauszthoz hasonló áron szülessen meg.” A miniszterelnök-jelölt azt ígérte, ha februárban megválasztják, minden tőle telhetőt meg fog tenni ebben a küzdelemben.
Több szónok is hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus halálos vírusként újra meg újra megerősödik. „Izraelnek és a zsidóknak a világon továbbra is mindenhol dupla követelményeknek kell megfelelniük. Bár a Vöröskereszt, a társadalmi szervezetek, a Human Rights Watch (HRW) vagy az ENSZ eredetileg mind semleges szervezet, valójában mind palesztinbarát álláspontot képviselnek.” Ronald S. Lauder szerint a 71 évvel ezelőtti „Kristályéjszakán” a zsidók ellen elkövetett támadás legnagyobb tanulsága az, hogy a világ akkor is reakció nélkül hagyta az erőszakhullámot.
Nir Barkat, Jeruzsálem nemrég megválasztott polgármestere a főváros legégetőbb problémájáról, a vészesen csökkenő zsidó lakosságról beszélt. A jelenlegi tendencia szerint az arab népességnövekedés kétszerese a zsidó népességnek, ráadásul háromévente mintegy 17 ezer zsidó hagyja el a várost. Ha ezt a folyamatot nem sikerül megállítani, 2035-re a zsidók kisebbségbe kerülhetnek saját fővárosukban. Akármennyi problémával kell ennek az országnak szembenéznie, egy „erős Jeruzsálem nélkül sok minden más nem számít. Meg kell tartanunk Jeruzsálemet zsidónak és egységesnek” – mondta a polgármester.
Az iráni fenyegetéssel kapcsolatban a legtöbb kérdést Ehud Barak védelmi miniszter kapta, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Irán nemcsak Izraelre, de az egész világra nézve veszélyt jelent. Lauder szerint Iránnak egyetlen célja van: Izrael megsemmisítése. Bár nyíltan csak a zsidók elpusztítását hirdetik, mindenki láthatja, hogy mit tettek az iszlám fundamentalisták világszerte Madridban, Londonban, Moszkvában vagy Mumbaiban.
Az utóbbi időben több vezető izraeli politikus is olyan aggodalmának adott hangot, hogy az új Obama-adminisztráció keményebb kézzel fog bánni Izraellel, mint ami a Bush-éra alatt megszokott volt. A két szövetséges állam között különösebb feszültséget továbbra is a ciszjordániai zsidó települések sorsa és egy önálló palesztin állam megalapításának terve okozhat.
Mitchell Barak politológus, a legnagyobb izraeli politikai tanácsadó cég, a Keevoon alapítója és miniszterelnökök beszédírója a Hetek azon kérdésére, hogy hogyan értékeli az új amerikai elnök, Barack Obama közel-keleti politikáját, azt mondta, hogy Obama egyértelműen nyitottabb az arab világ felé, mint elődje volt, amiből nagy külpolitikai előnyre számíthat. De Obama várhatóan a közel-keleti konfliktus megoldása helyett egyelőre Amerika gazdasági és belpolitikai kihívásaival fog törődni. Arra a kérdésre, hogy nem tartanak-e attól, hogy Izrael elszigetelődik, miközben Irán folytatja atomprogramját, Barak azt válaszolta, hogy ez nem valószínű, mivel nemcsak Amerika, de még az arab világ többi része is komolyan törődik ezzel a veszéllyel, bár inkább csöndben teszik ezt.
2009. 01. 30. (XIII/5)
