hetilap

1.ŰGazdaság
Barack Obama legégetőbb feladatának a gazdasági válság kezelését tartja. Az amerikai gazdaság ugyanis mélypontra jutott az elmúlt idő­szakban. A január közepén megjelent, munkanélküliségre vonatkozó adatokból kiderült, hogy de­cem­berben több mint félmillió munkahely szűnt meg a nem-me­ző­gaz­dasági ágazatokban. A munkanélküliség elérte a 7,2 százalékot, ami 1945 óta a legmagasabb arány. Emellett a hivatalba lépő elnök 455 milliárd dolláros évi költségvetési hiányt örököl előd­jétől. Ennek ellenére a volt illinois-i szenátor optimista: több száz milliárd dollárt tervez pumpálni a gazdaságba, amelynek eredményeképpen 4 millió új munkahelyet ígér az amerikaiaknak. A megválasztott elnök többet kíván költeni az oktatásra és az egészségügyre, miközben adócsökkentést ígér az amerikaiak 95 százalékának. Obama terve szerint egyetlen olyan családnak sem fognak nőni az adóterhei, ahol a jövedelem nem éri el a 250 ezer dollárt, amit részben az iraki csapatkivonás után felszabaduló „megtakarásaiból” kívánja fedezni.
A vállalkozások számára kiegyenlítettebb versenyteret, a joghézagok visszaszorítását ígéri, és adólevonásokat helyez kilátásba olaj- és a gázipari cégek számára. Obama reformot ígért a csődeljárási törvénnyel kapcsolatban, és be akarja tiltani a rendkívüli juttatások biztosítását a csődbe jutott vállalatok számára.
Az Obama-féle gazdasági mentő­csomag 50 milliárd dollárt fordítana a gazdaság azonnali élénkítésére. Ezzel akadályoznák meg azt, hogy további egymillió ember veszítse el a munkahelyét. A terv tartalmazna egy 25 millió dolláros úgynevezett állami növekedési alapot az infrastruktúra fejlesztésére. Az ingatlanválság kapcsán Obama hadat üzent a tisztességtelen brókereknek és hitelezőknek, valamint biztosítani akarja, hogy a vevők pontos és teljes információt kapjanak jelzálog-lehetőségükről.

2.ŰKülpolitika
Obama tavaly júliusban öt fontosabb külpolitikai célt tűzött ki maga elé. Először is, hogy véget vet az iraki háborúnak, amiről a kezdetektől úgy vélekedett, hogy hiba volt megindítani. A 130 ezer Irakban állomásozó katona nagy részét a hivatalba lépését követő 18 hónapban visszahívná. A megválasztott elnök folytatná az afganisztáni háborút az Al-Kaida és a tálibok ellen, mivel szerinte ez a terrorizmus elleni küzdelem központi frontja. Obama kész lenne támadást intézni a radikális erők ellen Pakisztánban az ország beleegyezése nélkül is. Ígéretet tett arra is, hogy megakadályozza, hogy terroristák atomfegyverekre tegyenek szert, bírálat érte viszont naivnak tűnő bejelentése miatt, miszerint közvetlenül tárgyalna a teheráni vezetőkkel. Ugyanakkor Obama az elmúlt napokban is meg­erősítette, hogy Irán komoly fenye­ge­tést jelent az amerikai nemzetbiztonságra, és kijelentette, beiktatása után részletesebben fog foglalkozni az iráni atomprogrammal.
A megválasztott elnök a napokban beismerte: nem tudja az első száz nap során teljesíteni ígéretét a guantanmói fogolytábor bezárására, mivel a foglyok egy része súlyosan veszélyes terrorista, ráadásul még nem is kezdődött meg a tárgyalásuk.
Obama közel-keleti politikája nemcsak Iránnal kapcsolatban ellentmondásos. A The Guardian brit lap értesülése szerint az új elnök hajlandó lenne a Hamasszal való kapcsolatfelvételre. Korábban ugyan a demokrata politikus kijelentette, hogy nem egyezik bele a közvetlen diplomáciai kapcsolat felvételébe a terrorszervezettel, tanácsadói azonban állítólag sürgetik, hogy kezdeményezzen alacsony szintű, illetve titkos közeledést a két fél között. Hasonló titkos folyamatra egyébként már volt példa, amelyet az amerikai hírszerzés indított el az 1970-es években a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel. Obama emellett a napokban egy interjú során meg­erő­sí­tette júliusi izraeli útján tett kijelentését, miszerint bármely országnak alapvető joga, hogy megvédje állampolgárait. Az előző kormányok közel-keleti politikáját illetően a megválasztott elnök elmondta, nem kíván jelentősen szakítani Bush politikájával, az irányelvekben lényegében a Bush- és Clinton-időszak együttes tapasztalatai lesznek mérvadók.
Obama ezek mellett biztosítani kívánja Amerika energiaellátását, valamint szeretné helyreállítani az Egyesült Államok és azon országok viszonyát, amelyekkel a Bush-korszakban megrekedtek a külkapcsolatok.

3.ŰEgészségügy
Az egészségügyi ellátást Obama az egyik kulcsfontosságú területként kezeli, és az általános egészségügyi ellátást támogatja. Véleménye szerint probléma, hogy 47 millió amerikai nem rendelkezik egészségbiztosítással. Adójóváírással akarja a vállalkozásokat arra ösztönözni, hogy biztosítást kössenek az alkalmazottaikra. Emellett egy külön új egészségügyi rendszer felállítását is tervezi, amely több mint ezermilliárd dollárba kerülne.

4.ŰKörnyezetvédelem és energiapolitika
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben Obama a szénkibocsátást akarja csökkenteni azzal, hogy mérsékli Amerika olajtól való függőségét. Javaslata szerint 2030-ig az ország olajfogyasztását legalább 35 százalékkal kell csökkenteni, ami napi 10 millió hordóval kevesebb kitermelést jelentene. A volt illinois-i szenátor támogatja az innovációt és az olyan alternatív energiaforrások kutatását, mint a „tiszta szén” vagy a hibridautó. Ezekre kétszer annyi szövetségi kiadást kezdeményez, ellenzi viszont a nukleáris energia nagyobb mértékű felhasználását és az olajfúrásokat Alaszka északi részén.

5.ŰKereskedelem
A szabad kereskedelem támogatói attól tartanak, hogy Obama a protekcionizmus új éráját vezeti majd be. A megválasztott elnök ugyanis bírálta az Észak-amerikai Szabad Kereskedelmi Megállapodást, a NAFTA-t, amelyről úgy véli, hogy nem segíti az amerikai dolgozókat, ezért módosítani kellene. Emellett meg akarja vonni az adókedvezményt azoktól az amerikai cégek­től, amelyek a tengerentúlra helyezik át a termelést, és harcot kíván indítani azért, hogy a közmunkákra kiírt pályázatokat olyan vállalkozások nyerjék el, amelyek amerikaiak számára teremtenek munkahelyeket.

6.ŰBevándorlás
A volt illinois-i szenátor nem ért egyet azzal, hogy az Amerikában tartózkodó 12 millió illegális bevándorlót ki kellene toloncolni az országból, hanem mint mondja, az állampolgárság felé vezető utat kellene megteremteni számukra. Obama egy vendégmunkásprogramot javasol, és támogatja, hogy az illegális bevándorlók kapjanak vezetői engedélyt. Eközben azonban szigorítaná a határok ellenőrzését: megszavazta, hogy a mexikói határ mentén több mint ezer kilométeres kerítést építsenek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek