A határozatokat a legmagasabb bírói testület is törvényesnek találta, azokat végre kell hajtani. Sziluánban állott Dávid városa, amelynek területén a város archeológiai parkot kíván létesíteni, és ezért e területekre a városháza nem adott ki építési engedélyeket. Nir Barkat nemrégiben megválasztott jeruzsálemi polgármester azt reméli, hogy megállapodhat Sziluán negyed arab lakóival. „Kíváncsi lennék, hogy Bloomberg mit mondana, ha a Central Parkban építkezne valaki. Vajon lemondana-e a Central Parkról azért, mert jogsértők illegálisan építkeztek volna oda?" - tette fel a kérdést Nir Barkat amerikai látogatása során. Jakír Szegev, a Kelet-Jeruzsálemért felelős tanácsnok cseretelkeket ajánlott a lakosoknak Beit Haninában, egy másik jeruzsálemi külvárosi negyedben, ahová engedéllyel jogszerűen építhetik fel házaikat, de az érintett lakosok ezt visszautasították.
A Palesztin Hatóság mindezek ellenére „etnikai tisztogatással" vádolta meg Izraelt. Sajtókampány indult, és az eredetileg jogi kérdést politikaira hangszerelték. Nabíl Abu Rudeina, Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének szóvivője „szervezett etnikai tisztogatásról", hadjáratról és „Jeruzsálem elzsidósításáról" szólt. Hillary Clinton szerint az illegálisan épített házak lebontása nem segíti elő a béke- folyamatot, és sérti az „útiterv" előírásait is. A vita nyilvánvalóan Jeruzsálem státuszáról szól.
Az amerikaiak sosem ismerték el az egységes Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Kelet-Jeruzsálemet „megszállt területként" aposztrofálták, és ezért nem ismerik el rajta a városháza fennhatóságát. Pedig Kelet-Jeruzsálem sosem volt más ország fővárosa, csak Izraelé. Az „útitervre" való hivatkozás pedig rosszhiszemű, hiszen a határozat igazgatási döntés, és nem kollektív büntetőjogi szankció. Ráadásul az „útiterv" nem is lépett eddig hatályba, hiszen a palesztinok nem számolták fel a terrorszervezeteket, és nem reformálták meg berendezkedésüket. Ennek nyilvánvaló jeleként csak a csoda mentette meg a haifai Lév HaMifrac bevásárlóközpontot attól, hogy a több mint 40 kilogrammos, autóba rejtett pokolgép emberéletben és vagyonban is tömeges pusztítást okozzon.
2009. 03. 27. (XIII/13)
