Washington képtelen az utolsó kommunista rezsim megfékezésére: Észak-Korea úgy tűnik, azt csinál, amit akar. De a teheráni tüntetések is szemlátomást készületlenül érték Obamát: az amerikai elnök igazából nem tudott mit kezdeni a dologgal, és ajkai hosszú-hosszú napokig némák maradtak. Ráadásul most más köti le a figyelmét: a megvalósítandó cél az Irakból való amerikai kivonulás és az amerikai fegyveres erőknek Afganisztánra és Pakisztánra való koncentrálása. Ehhez pedig szüksége lesz az Iránnal és Szíriával való együtt-működésre. Ebből is fakad, hogy míg Obama kérlelhetetlen Izraellel szemben a zsidó városok-falvak fejlesztésének befagyasztása kérdésében, addig a teheráni atomprogram nem ütközik kemény amerikai ellenállásba. Ezt is jelzi, hogy az izraeli-palesztin konfliktusban közvetítő Mitchell Jeruzsálemben állandó irodát nyitott, míg a teheráni ügyekkel senki nem foglalkozik komolyabban. Abba a térségbe Obama ugyan Dennis Rosst delegálta, akivel - annak zsidó származása miatt - Irán valószínűsíthetően nem lesz hajlandó komolyabb kontaktust kiépíteni.
Az iraki városokból és falvakból Obama nemrégiben visszavonta katonáit a bázisaikra, és a rendfenntartást az iraki erőknek adta át. Damaszkuszba amerikai nagykövetet nevezett ki, Izraeltől pedig azt követeli, hogy az 1967-ben elfoglalt területeken épített zsidó városok és falvak bővítését azonnali hatállyal szüntesse be. Ezzel azt tervezi elérni, hogy Izrael az 1967. június 4-ei, ún. zöldvonalra vonuljon vissza. Ez azt jelentené, hogy Izrael egyesített és örökös fővárosát a fegyverszüneti vonal mentén kettéosztaná, és Izraelnek védhetetlen vonalak mögé kellene visszavonulnia. Asszad a hónap elején a SkyNewsnak adott interjújában damaszkuszi látogatásra hívta meg az amerikai elnököt, amelyet az ugyan még nem tart időszerűnek, mégsem utasított el.
Bár Netanjahu hajlandó lett volna, hogy előfeltételek nélkül tárgyalásokat kezdjen Mahmúd Abbásszal a kétállami megoldás elve alapján, Obama ragaszkodása a telepítési tevékenység teljes befagyasztásához megakadályozta a tárgyalásokat. Netanjahu a múlt héten Beér Sevába hívta a PFSZ elnökét, ám az a tárgyalási ajánlatot kereken elutasította; csak abban az esetben hajlandó a párbeszédre, ha Netanjahu elfogadja az Obama-Abbász-duó ultimátumát: Obamának sikerült elérnie, hogy Asszad csak abban az esetben legyen hajlandó Izraellel szóba állni, ha Jeruzsálem előre és feltétel nélkül lemond a Golán-fennsíkról. Az amerikai elnök ezzel megakadályozza a zsidó állam és ellenfelei (palesztinok, szírek) közötti tárgyalásokat. Akkor viszont hogyan akarja megvalósítani a grandiózus tervét? Egy biztos, nem tárgyalásokkal.
2009. 07. 17. (XIII/29)
