A baszk tartományok függetlenségéért harcoló ETA 1959. július 31-én jött létre Franco tábornok uralma idején. Eleinte csak politikai kampányt folytattak az elszakadásért. A fordulat 1968-ban történt. Ekkor követte el az ETA az első merényletet egy rendőrtábornok ellen. A gyilkosságot számos további követte. A változatos módszerekkel végrehajtott támadásoknak legalább 825 áldozata volt. Emberrablások, robbantások, repülőtéri és tengerparti támadások követték egymást, különösen a nyolcvanas években. Legnevesebb célpontjuk José Maria Aznar jobboldali pártvezető volt, akit 1995-ben egy autóbombával akartak megölni. Aznar túlélte a merényletet, és néhány évvel később Spanyolország miniszterelnöke lett.
Aznarnak sem sikerült azonban megtörnie az ETA ellenállását. A baszk szervezet a mai napig aktív. Legutóbb július végén robbantottak Mallorca szigetén egy csendőrlaktanya előtt. A támadásban két csendőr életét vesztette. Mallorcán drasztikusan megszigorították a biztonsági intézkedéseket a merénylet után, de a repülőtereken a turistaszezon csúcspontján egy nap alatt helyreállt a légi forgalom.
José Zapatero spanyol miniszterelnök elítélte az újabb támadást: „Szeretném minden spanyol állampolgár együttérzését tolmácsolni. Meg tudjuk és meg is fogjuk védeni magunkat ezekkel a hitvány gyilkosokkal szemben” – mondta Zapatero. A meggyilkolt csendőrök temetésén részt vett a spanyol királyi család több tagja is.
2009. 08. 07. (XIII/32)
