Netanjahu, hogy jobboldali kritikusait lefegyverezze, a döntést egy hattagú, szűkebb kabinettel (Mose Yaalon, Benny Begin, Avigdor Lieberman, Ehud Barak, Dan Meridor és Netanjahu) korábban elfogadtatta.
Közben Obama közel-keleti megbízottja, George Mitchell a hétvégén Jeruzsálembe érkezik, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőnek bemutassa a legújabb amerikai tervet az izraeli–palesztin tárgyalások felújítására.
A hét elején bejelentett új építkezések a ciszjordániai izraeli telepes városok bővítését jelentik, emellett egy-egy sportlétesítmény, illetve iskola is elkészül. A településeken jelenleg 2500 lakás épül. Ehhez járul a most jóváhagyott további 455 lakásegység. A legtöbb Har Gilóban, amelyet 1972-ben hoztak létre, és 2007-re 462 lakosa volt. Itt most 149 új lakás épül, így a lakosok száma a kétszeresére nőhet. 20 új lakás átadása várható a Jordán-völgyi Maskiotban. A település az 1980-as évek közepén létesült, de a faluban nem éltek állandó jelleggel egészen 2008-ig, amikor is nyolc család költözött be lakókocsival.
A kormányfő igyekezett a kedvében járni a telepeseknek, az Egyesült Államoknak és a palesztinoknak is, bár várhatóan nem lesz igazán elégedett senki sem. Az amerikaiak és a palesztinok továbbra is teljes és azonnali befagyasztást követelnének. „Adott a kérdés: vagy békét kötnek, vagy településeket építenek. Ők azt választották, hogy a településeket építik” – jelentette ki Szaeb Erakat palesztin főtárgyaló. Robert Gibbs fehér házi szóvivő is bírálta az izraeli lakásépítési terveket, és azonnali leállításukra szólított fel. Egyes amerikai elemzők szerint azonban a népszerűségvesztéssel küszködő Barack Obama figyelmét most leköti a sokat bírált egészségügyi reform, így a gyakorlatban már nem ragaszkodik a teljes építési stophoz, inkább azt szeretné, ha eredményt tudna felmutatni. (Lásd keretes írásunkat.)
Jobboldali izraeli politikusok, köztük a Likud parlamenti képviselői, valamint Uzi Landau nemzeti infrastrukturális miniszter az Izrael Beitenu párt részéről és Ruby Rivlin, a knesszet elnöke is bírálták Netanjahu tervét. A júdeai, szamáriai és gázai övezeti Zsidó Közösségek Tanácsának elnöke, Danny Dayan szerint Netanjahu csak elhúzza előttük a mézesmadzagot az új építési engedélyekkel. (A miniszterelnöki hivatal közlése szerint 2008 novembere óta nem adtak ki a területekre építési engedélyeket.) „Ennek nincs valódi politikai vagy gyakorlati jelentősége. A befagyasztás negatív hatása tízszerese annak, mint a 455 egység építésének mostani jóváhagyása – nyilatkozta Dayan. – Az Olmert-kormány korábban 2500 lakásegység építését hagyta jóvá. Az egyetlen dolog, amely új és ennek a kormánynak tulajdonítható, a sajnálatos befagyasztás” – tette hozzá a telepes önkormányzati vezető.
A kritikusok szerint az építési tilalom a kelet-jeruzsálemi fejlesztésekre is vonatkozik. Netanjahuhoz közeli források szerint azonban a kormányfő hangsúlyozni fogja: Jeruzsálem nem része a moratóriumnak, és ez utóbbi nem hivatkozik a középületekre sem. Ezek építését szükség szerint hagyja jóvá a minisztérium, hogy az élet normális menetét biztosíthassa.
A moratórium meghosszabbítása attól függ, hogy a Palesztin Hatóság és az arab országok megteszik-e a tőlük elvárt bizalomerősítő lépéseket. Izrael a moratórium fejében azt reméli, hogy véget vetnek az Izrael elleni uszításnak a Palesztin Hatóság területén a médiában és az oktatásban, valamint jelentős normalizálást várnak el Izrael és az egyes arab országok kapcsolataiban is. Izrael elvárja, hogy számos arab ország – köztük Marokkó, Katar és Omán is – állítsa helyre alacsony szintű diplomáciai kapcsolatait a zsidó állammal, és alakítson ki oktatási és kulturális csereprogramokat, valamint tegyék lehetővé, hogy az izraeli polgári repülőgépek átrepülhessenek az arab országok területei felett. Ha ezek a lépések nem következnek be, a moratóriumot hat hónap elteltével megszüntetik.
Obama meghátrál?
A Fehér Ház szóvivőjének bírálata ellenére Washington nyilvánvalóan tudott erről a lépésről, és bizonyos mértékig áldását adhatta rá. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Fehér Ház örül is ennek a döntésnek, ám kénytelen volt tudomásul venni a realitásokat. Barack Obama 2009. május 28-án a települések építésének teljes és azonnali befagyasztását követelte anélkül, hogy előzetesen tájékoztatta volna izraeli partnerét. Később Hillary Clinton ezt még nyomatékosította is, jelezve, hogy nem egyes, hanem valamennyi településről beszélt az elnök, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is. Több mint három hónappal később nemcsak hogy a települések építésével nem álltak le a feltételes és időleges befagyasztás előtt, hanem a szűk kabinet még 455 új lakóegység építését hagyta jóvá, a már korábban Olmert által engedélyezett 2500 mellett. Obama és csapata helytelenül mérte fel a helyzetet. Lehetetlen ugyanis, hogy Izrael ne biztosítsa 300 ezer, az egykori határon túl élő állampolgárának a valóságos szükségleteit.
A Fehér Ház tévesen azt hitte, hogy a települések olyannyira népszerűtlenek az izraeli közvéleményben, hogy az teljes mellszélességgel kiáll majd Obama mellett. Ez nem történt meg. Rájöttek arra is, hogy Izraelben valóban létezett egyetértés a Bush-kormánnyal, és azt nem hagyhatják figyelmen kívül. Emellett Washington a saját követelésének rabjává is vált. Obama felszólítására Abbász a tárgyalások előfeltételeként jelölte meg e megvalósíthatatlan követelés teljesítését. Mivel Izrael ragaszkodott ahhoz, hogy nem fagyasztja be teljesen a telepítéseket, Amerika választás elé került: akarja-e az izraeli–palesztin tárgyalások elindítását vagy sem. Ha igen, bele kell egyeznie bizonyos mennyiségű lakóegység építésébe. És persze abba is, hogy a moratórium ideiglenes és feltételes.
2009. 09. 11. (XIII/37)
