Ezzel a problémával szembesült XVI. Benedek pápa múlt hétvégi prágai látogatása során is. Európa egyik „leghitetlenebb” országában ezért inkább szándékosan elkerülte az olyan témákat, amelyek köztudottan társadalmi vitát váltanak ki – mint például az abortusz, az azonos neműek házassága, illetve a pedofil papok helyzetének és az áldozatok kártalanításának kérdése – és amelyek korábbi külföldi látogatásai során rendszeresen a vezető sajtótémák közé kerültek a pápalátogatások kapcsán.
A háromnapos csehországi látogatás során a pápa emellett igyekezett elkerülni minden történelmi, politikai és nyelvi csapdát is. Mivel az országban még mindig rendkívül erősen él a második világháború idején történt német megszállás rossz emléke, a pápa nem engedhette meg magának, hogy az anyanyelvén, németül beszéljen. Mivel elődjétől eltérően nem bírja a szláv nyelveket, így felszólalásait elsősorban angolul és olaszul tette.
A Prágához közeli kisvárosban tartott utolsó miséje során – amin több tízezer olyan fiatal cseh vett részt, akiket nem nyomaszt sem a második világháború, sem a kommunista éra emléke – a pápa latinul kezdett beszélni, mire hallgatósága csehül válaszolt.
A csehországi látogatásban, volt a második, amit az osztrák származású pápa a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén tett. Az első látogatás során Ausztriában járt két évvel ezelőtt, ahol már akkor eléggé kritikus és apatikus állapotban találta a katolikus híveket. Csehországban pedig egy friss felmérés szerint a lakosságnak alig fele vallja, hogy hisz Istenben, és a hitvalló katolikusok száma is folyamatosan csökken. Míg a közel 10 milliós országban 1991-ben még 4,5 millióan vallották magukat a katolikus egyház tagjának, addig 2001-ben már csak 3,3 millióan.
Így a mostani pápalátogatást sem kísérte nagy csinnadratta, az utak nem voltak fellobogózva, az újságok alig írtak róla. Az egyik legnagyobb nemzeti ünnep időpontjára tett látogatás során végzett felmérés szerint sok cseh azt sem tudta, hogy a pápa épp az országában tartózkodik.
A pápalátogatásra egyébként az 1989-es bársonyos forradalom huszadik évfordulója kapcsán került sor. Ennek ürügyén a pápa megemlítette, hogy milyen igazságtalanságok érték egyházát a kommunista éra alatt.
„A templombezárások, a papok és szerzetesek letartóztatása és az ateista propaganda súlyos sebeket ejtett Csehország régi keresztény hagyományain” – mondta a katolikus egyház feje.
A katolikus egyháznak a rendszerváltás óta sem sikerült elérnie, hogy a kommunista rezsim alatt elkobzott ingatlanjait visszaszerezze. Miloslav Vlk bíboros, a cseh katolikus egyház nyugdíj előtt álló vezetője az országos televízióban úgy nyilatkozott, hogy „a rendszerváltás óta hivatalban töltött két évtized alatt sem sikerült lényegileg semmit elérnie”, sem állami kártérítést az államosított egyházi ingatlanok után, se egy elfogadható egyezményt, ami szabályozná az állam és a Vatikán közötti kapcsolatokat. Úgy véli, ezért a cseh politikusokat terheli a felelősség. Mindemellett Tarcisio Berone bíboros, vatikáni külügyminiszter arra figyelmeztette Vlk bíborost, hogy a gazdasági válság idején ne erőltesse a cseh állami szerveknél a pénz kérdését.
2009. 10. 02. (XIII/40)
