Az újra felszínre tört gyűlölethullám indokául néhány, a Templom-hegyre látogató, mit sem sejtő francia turista szolgált, akiket dühös palesztinok tévedésből zsidóknak hittek, és ezért kőzáport zúdítottak rájuk. Ezt követően vasárnap reggel pedig már 150 muzulmán folytatta a rendőrökre való kődobálást, miután megtiltották nekik, hogy belépjenek a Templom-hegy és az Al-Aksza mecset területére.
A rendőrség azért döntött a térség lezárása mellett, mert a hétvégén radikális muszlim vezetők Kelet-Jeruzsálemben és az észak-izraeli arab falvakban is arra szólították fel híveiket, hogy „védjék meg a hegyet”. További olaj volt a tűzre, hogy arab körökben országszerte elterjedt az a rémhír, hogy szélsőséges zsidók vonulnak fel a mecsetekhez, hogy „elfoglalják” azt. Semmilyen provokáció nem történt, ám rendőrök vasárnap mégis kövekkel teli talicskákra leltek a Templom-hegy környékén, melyből azt a következtetést vonták le, hogy felkelés készül a sátorok ünnepére érkezett imádkozók ellen.
A nap során az óvárosban a belépési tilalomnak és a megerősített rendőri jelenlétnek köszönhetően komolyabb zavargások már nem történtek, és sikerült a feszültséget szító muzulmán vezetők közül többet letartóztatni. Estére ezért már feloldották a rendőri blokádot, és újra szabaddá tették a Templom-hegyet az iszlám hívők számára, igaz, némi korlátozással. Csak a kék izraeli állampolgári igazolvánnyal rendelkező nők, illetve az 50 év feletti férfiak mehettek a mecsetbe imádkozni. Történt még néhány rövid összetűzés Kelet-Jeruzsálemben kődobáló fiatalokkal, de súlyosabb sérülésekről nem érkezett hír.
Jeruzsálemben összesen 220 ezer arab és 550 ezer zsidó él. A kérdéses területek és az óváros csak 1967-ben került Izrael fennhatósága alá, amit a palesztinok – a nemzetközi közösség jó részével együtt – továbbra sem ismernek el. „Izrael a telepesek támogatásával mindennap azon munkálkodik, hogy Jeruzsálem csak a zsidóké legyen, miközben a palesztinoknak nem adnak építési engedélyt, és fenyegetik az Al-Aksza mecset létét” – nyilatkozta Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a történtekre reagálva.
Az izraeli Iszlám Mozgalom katonai szárnyának vezetője, Raed Salah pedig azt mondta a Haaretz nevű napilapnak, hogy a zavargásokat mindaddig folytatni fogják, amíg véget nem vetnek a város és a mecset izraeli „megszállásának”. Salah, akit végül uszító beszédei miatt letartóztattak, felszólított minden muzulmánt, hogy az Al-Aksza mecset védelme érdekében vállalják akár a „mártíromságot” is. Egy másik letartóztatott iszlám vezető, Abdel Kader pedig azzal fenyegette meg Izraelt, hogy ha bármi történne a mecsettel és környékén, akkor számítsanak a harmadik intifáda kirobbanására.
Protestánsok az „apartheid” ellen
Palesztinok generációi nőttek fel úgy, hogy Jasszer Arafat nyomán csak azt hallották, miszerint Salamon Temploma soha sem létezett. A palesztin tankönyvekben és médiában a mai napig tagadják a zsidók jelenlétének történelmi folytonosságát és jogát a Szentföldön. Egyes nyugati keresztény irányzatok pedig nemhogy ráébresztenék a palesztinokat a valóságra, hanem inkább tovább éltetik a történelmi tények tagadásán alapuló tévhitet. A protestáns Egyházak Világtanácsa által megfogalmazott Berni Kezdeményezés a dél-afrikai apartheid rendszerhez hasonlítja az izraeli helyzetet. Ezért újraértelmezik a Biblia Szentföldre vonatkozó részeit. Az október elején közzétett nyilatkozat szerint mostantól kategorikusan különbséget kívánnak tenni a „bibliai történelem és bibliai történetek… illetve a bibliai Izrael és a modern Izrael Állam között”. Az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban pedig azt a célt tűzték ki, hogy ezentúl nem mint „szellemi vagy vallási konfliktusra” fognak tekinteni, hanem tudatosan elhatárolódnak a „megszálló és elnyomó” hatalom támogatásától.
2009. 10. 09. (XIII/41)
