A berni kormány két olyan törvénytervezetet készített elő és kíván a közeljövőben társadalmi vitára bocsátani, amelyek értelmében a korábbiaknál sokkal szigorúbbá tennék az eutanázia, illetve a „támogatott öngyilkosság” szabályait. „Amennyiben az eddig ezt a tevékenységet végző klinikák nem tartják be az új szabályokat, azok bezárásra fognak kerülni” – nyilatkozta Eveline Widmer-Schlumpf igazságügyi miniszter a brit Timesnak.
A szigorúbb szabályozás szerint a végső stádiumban lévő betegeknek ezután két szakorvosi véleménnyel kell igazolniuk, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, illetve hogy haláluk hónapokon belül bekövetkezhet. Emellett azt is igazolniuk kell, hogy tiszta tudattal rendelkeznek, és teljes mértékben tudatában vannak az előttük álló lehetőségeknek. A miniszter asszony szerint „a jövőben nem lesz lehetőség arra, hogy valaki beutazzon az országba, és aztán pár nappal később öngyilkosságot kövessen el az intézmény segítségével”. Widmer-Schlumpf még nem tudta megmondani, hogy a törvény módosításával a jövőben mennyire hosszabbodik meg a várakozási idő, mivel ezután minden egyes esetet külön fognak mérlegelni. Jelenleg ugyanis a bejelentkezés, az orvossal történő beszélgetés – aminek célja, hogy az orvos megállapíthassa, a beteg tudatában van döntésének – és a halálos adag beadása akár ugyanazon a napon is megtörténhet.
Amennyiben a törvénytervezetet elfogadja a svájci parlament, az orvosi ajánlásokat a jövőben sokkal szigorúbb ellenőrzésnek vetik alá, és a halálos adagokat felíró orvosokat is szigorúbb ellenőrzésnek fogják alávetni. A törvény emellett azt is előírja majd, hogy a klinikák a legalapvetőbb kiadásokon kívül semmit nem számolhatnak majd fel az öngyilkosságot elkövető betegeknek. Ugyanakkor az „öngyilkosklinikák” anyagilag abban érdekeltek, hogy minél gyorsabban minél több beteg menjen keresztül a rendszeren. Továbbá egyesek attól tartanak, hogy a várhatóan tavaszra véglegesedő új szabályozás életbe lépéséig jelentősen megemelkedhet a Svájcba utazó „öngyilkos turisták” száma.
Svájcban ugyanis több olyan intézmény is létezik, amelyek az öngyilkosság végrehajtásában segítik azokat, akik ezt kérik. Az egyik leghíresebb-hírhedtebb ilyen intézmény a Dignitas klinika, mivel ez az egyetlen olyan intézmény, amely külföldieket is fogad. Ugyan Európa több országában, például Hollandiában és Franciaországban is engedélyezett az eutanázia, azonban a támogatott öngyilkosságot Svájcon kívül valamennyi európai ország tiltja. Az orvosi segítséggel végrehajtott öngyilkosságot először Hollandiában legalizálták 2002-ben, azóta évente mintegy 2300 ember kér öngyilkosságához segítséget a 17 milliós országban. A két eljárás közötti különbség abban áll, hogy míg az eutanázia során az orvos adja be a gyógyíthatatlan betegnek a halált okozó gyógyszert vagy vonja meg az életben maradáshoz szükséges orvosi ellátást, addig a támogatott öngyilkosság esetében a beteg saját maga veszi be az orvos által elkészített méregitalt.
Ludwig Minelli, a Dignitas alapítója szerint a javaslat „idejétmúlt és atyáskodó”. Érvelése szerint az öngyilkosságok támogatásának korlátozása nem fogja visszaszorítani azok számát, csak „a vasúti sínekre fogja terelni” az elkeseredett embereket. Az „élj méltósággal, halj meg méltósággal” elvét valló Minelli korábban a BBC-nek nyilatkozva kifejtette, hogy véleménye szerint „az öngyilkossággal egy csodálatos lehetőség adatott az embernek, melynek segítségével kimenekülhet egy olyan helyzetből, amely elviselhetetlenné vált a számára”. Minelli szerint továbbá, amennyiben Svájc szigorítja Európa-szerte legliberálisabb szabályozását, az egész Európára kihatással lesz. Habár a svájci klinikák léte lehetővé tette más országok számára, hogy ellenálljanak a saját törvényeik liberalizálását követelő nyomásnak, a jövőben mindenkinek saját magának kell majd megoldást találnia erre a kérdésre. Nyugaton ugyanis egyre többen élnek nyolcvan-vagy akár kilencvenéves korukig, így az idős emberek – és családjaik – számára egyre élesebben merül fel az életminőség és a puszta lét közötti választás nehéz kérdése. Az eddig közel ezer embert a halálba segítő intézmény vezetője emiatt úgy véli, semmi rosszat nem tesz, állítása szerint soha nem volt még álmatlan éjszakája „munkája” miatt.
Az 1998-ban alapított Dignitas klinikát azért éri különösen sok kritika, mert nemcsak végső stádiumban levő betegeket segít a halálba, hanem olyan embereket is, akik krónikus depresszióban szenvednek. Ilyen volt például a huszonhárom éves Daniel James is, aki egy rögbijáték során szenvedett baleset eredményeképpen véglegesen megbénult, illetve az a hatvankilenc éves német asszony, aki a szervezet segítségével vetett véget az életének. A hölgy azt állította, hogy májzsugorodásban szenved, azonban a német hatóságok utólagos rutinboncolást végeztek a hazaszállított holttesten, és megállapították, hogy a nőnek nem volt fizikai betegsége. Később kiderült, a hölgy augsbergi orvosa azért állított ki hamis papírt a hölgy részére, hogy az könnyebben mehessen betegállományba. Az esetnek azonban még egy áldozata lett: az a svájci önkéntes orvos, aki előkészítette a hölgy számára a halálos italt. Amikor megtudta, hogy a nő nem volt halálos beteg, véget vetett saját életének. Minelli minderre annyival reagált, hogy „az orvosi jelentés szerint a nőnek májzsugorodása volt. És különben is, Európában minden embernek joga van arra, hogy a halált válassza, még akkor is, ha nem szenved végső stádiumban”.
2009. 11. 13. (XIII/46)
