hetilap

Papandreou görög kormányfő sértődötten fakadt ki az EU-ra, mert szerinte az unió „laboratóriumi állatkísérletként” teszteli Görögországgal az eurózóna és a külső pénzpiacok csatározásának következményeit. „Az unió zavaros üzeneteket terjeszt az országról… fenyegető összeomlás pszichológiáját kreálva, ami akár önbeteljesítő jóslattá is válhat” – idézte a Financial Times a görög kormányfő szavait. Papandreou szerint az Európai Bizottság hibát követett el azzal, hogy nem ítélte el az előző, konzervatív görög kormányt a nyilvánvaló csalásért, amit a hamis költségvetési deficitek közlésével vittek végbe.
A tagállamok Németország és Franciaország vezénylete alatt ugyan kiálltak Görögország megsegítése mellett, azonban anélkül, hogy bármi konkrétumot közöltek volna. A pénzpiacok ennél többet vártak, ezért az euró több mint fél éve tartó gyengülése folytatódott. Merkel német kancellár és Sarkozy francia elnök közös sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy „világos politikai jelet” küldtek Görögországnak arról, hogy megadják a szükséges segítséget Athén számára az elszabadult, 12,7 százalékos költségvetési deficit lefaragásában (ez több mint négyszerese a brüsszeli plafonnak).
Görögország egyelőre nem kért külső segítséget, elemzők szerint elsősorban azért, hogy megőrizze a belső deficitcsökkentő folyamatok hitelességét, valamint hogy ne rontson az ország utóbbi napokban alaposan megtépázott pénzügyi renoméján. Merkel kancellár szerint Athén felelőssége a görög pénzügyi reputáció visszaszerzése, és a németek húzták keresztül a franciák konkrét mentőcsomag-javaslatát, mondván, addig nincs konkrét segítség, amíg nem látni, hogy a görög kormány mindent megtett a deficitcsökkentés érdekében.

Egy hónap haladék

A héten a pénzügyminiszterek ülésén Görögország egy hónapos határidőt kapott arra, hogy bizonyítsa, hogy elegendőek a saját intézkedései a deficitcsökkentésre. Az eurózóna-tagoknak tett görög ígéret szerint az idén 4 százalékkal csökkentik a 12,7 százalékos hiányt, 2012-re pedig az előírt 3 százalék alá szorítják. Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke elmondta, hogy a március közepén esedékes első felülvizsgálat alkalmával kell a görög kormánynak bizonyítania, hogy az államháztartási hiány csökkentése a tervek szerint halad. A görög recesszió megkérdőjelezi Athén deficitcsökkentő terveinek sikerét.
A tavalyi év utolsó negyedében 0,8 százalékos GDP-csökkenéssel a görög gazdaság az eurózóna leglomhább gazdaságaként teljesített, és az idei előrejelzések sem mutatnak gazdasági növekedést. Az Európai Központi Bank vezetője, Jean Claude Trichet már további konkrét intézkedéseket is javasolt, mint például az áfaemelés, valamint a luxuscikkek és az üzemanyagok adójának megemelése.
Tavaly november óta az euró már 10 százalékot vesztett az értékéből. A Societé Generale francia bankház stratégája, Albert Edwards szerint az eurózóna bukás előtt áll, és ezt a Görögországnak adott mentőöv csak késleltetni tudja – jelent meg a Daily Mail hasábjain. Edwards szerint Portugália, Görögország, Spanyolország és Írország gazdaságilag túl gyenge az eurózóna követelményeihez. Ennek fényében a magyar eurózóna-csatlakozás árnyoldalai is felvetődnek, és az is nyilvánvaló, hogy az euró önmagában nem csodaszer, és nem garancia a gazdasági stabilitásra. David Cameron konzervatív vezető, a brit választások nagy esélyese bejelentette, hogy megválasztása esetén, amíg ő miniszterelnök lesz, addig az Egyesült Királyság nem csatlakozik az eurózónához. „Épp elég rosszul állunk az euró kényszerzubbonya nélkül is.”

Elárverezik az Akropoliszt?

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek