Hosszú órákig tartó vita után helyi idő szerint vasárnap este megtartották a szavazást az egészségügyi reformról, amely Barack Obama választási kampányának egyik legfontosabb ígérete volt. A törvényre 219-212 arányban bólintottak rá a képviselők, de az ígéretekkel ellentétben nem sikerült mindkét párt támogatását megszerezni, sőt 34 demokrata honatya a republikánusokkal együtt a javaslat ellen szavazott. Obama és Nancy Pelosi házelnök mindenesetre nagy győzelemként értékelték a szavazás eredményét, de ez nem is csoda, hiszen makacsul és minden eszközt kihasználva kampányoltak a törvénytervezet elfogadása mellett.
Az egészségüggyel kapcsolatos viták azonban a mostani szavazással korántsem fejeződtek be, hiszen a Szenátus elé kerül majd. A törvénytervezetre a Szenátusnak is rá kell majd bólintania, és mivel tartalmaz néhány népszerűtlen intézkedést, az eredeti változat módosulni fog, a demokrata szenátorok ugyanis ígéretet tettek, hogy változtatni fognak a vitatott pontokon. Ezt „szövegharmonizálás” során tudnák megvalósítani, ami azt jelentené, hogy a módosított törvényt egyszerű többséggel fogadtatnák el. Az ellenzők közül viszont sokan amiatt tiltakoznak, hogy így a Kongresszus két háza nem ugyanarról a szövegről szavazna, s ez alkotmányellenes, hiszen minden törvényjavaslatnak keresztül kell mennie az Egyesült Államok Szenátusán és Képviselőházán.
A költségvetést csaknem 900 milliárd dollárral megterhelő törvény egyik legfontosabb eleme az, hogy egészségbiztosítást kap 32 millió amerikai állampolgár, akik eddig nem részesültek ellátásban. Az elkövetkezendő három–hat hónapon belül az állam téríteni fogja a nyugdíjasok vényköteles gyógyszereit, a már meglévő betegségekre is igényelhető lesz a térítés, és hogy ha valaki megbetegszik, a térítés nem tagadható meg. Emellett eltörlik a biztosításokra vonatkozó korhatárt, és az eleve beteg gyerekek nem utasíthatók el. Az, hogy mindenki biztosítva legyen, csak 2014-ben lép majd életbe. A törvény továbbá szigorúbban szabályozza a biztosítókat is, és ez ugyancsak nem kis vitákat váltott ki. Az ellenzők azonban úgy vélik, túl sok a hiba a rendelkezésben, amellett, hogy túl költséges – vállalkozók is arra figyelmeztetnek, hogy jelentősen megdrágítja az egészségbiztosítást –, túl nagy befolyást enged az államnak.
Azt egyébként érdemes tudni, hogy az amerikai történelem során voltak már hasonló, egészségüggyel kapcsolatos vitatott kérdések: ilyen volt a társadalombiztosítás bevezetése 1935-ben, valamint a „Medicare” elnevezésű program 1965-ben, melynek során a nyugdíjasoknak és a 65 év felettieknek vagy egyéb kritériumokat betöltő személyeknek nyújtanak egészségügyi biztosítást. Ugyanakkor nagy különbség az, hogy ezeknél a kezdeményezéseknél a viták úgy zárultak, hogy végül az amerikai törvényhozás mindkét háza döntő többséggel, és a két párt együttes támogatásával fogadta el a javaslatokat.
Bár az elnök és stábja nagy győzelemként értékeli a szavazást, a hosszú és eldurvult vita sokak szerint jelentős kárt okozott Obamának és pártjának. Ne feledjük, hogy tavaly nyáron mozgalmak és gyűlések indultak, amelyeken azzal vádolták az elnököt, hogy szocialista és a nagyobb állami beavatkozást hangoztatja az egészségügyben. Obama támogatottsága az elmúlt hónapokban fokozatosan visszaesett. A CNN legfrissebb felmérése például most először mutatta ki, hogy az amerikaiak többsége elégedetlen Obama teljesítményével.
A népszerűtlenség legfőbb oka a költségvetési hiány kezelése volt, a második helyen azonban az egészségügyireform-tervezet szerepelt. Ez a közvélemény-kutatás egyébként még a vasárnapi szavazás előtt készült. Egyes vélemények szerint a demokraták nagy árat fizethetnek az egészségügyireform-tervezet elfogadásáért a novemberi időközi választásokon. A Fehér Ház mindenesetre a héten kampányt indított, hogy meggyőzze a szkeptikus amerikaiakat, hogy az intézkedéseknek azonnal érezhető pozitív hatásai lesznek.
2010. 03. 26. (XIV/12)
