hetilap

Egyre dühösebbek a Mexikói-öböl térségében élők, az illetékesek ugyanis eddig semmilyen kézzelfogható eredményt nem tudtak felmutatni az olajszennyeződés megfékezésére, amely rengeteg ember megélhetését veszélyezteti. A halászok és rákászok hetek óta nem tudnak dolgozni, sokan közülük élelmiszersegélyekre szorulnak. Ráadásul az Egyesült Államok tengeri ételeinek legalább egynegyede a Mexikói-öböl térségéből származik, vagyis a kiesés az egész amerikai gazdaságot érinti
A ragacsos, rozsdavörös olajszennyeződés a múlt hét végén elérte a szomszédos Mississippi partján fekvő lápvidéket is. Itt eddig csak kátránydarabokat vetett partra a víz, és egészen híg olajszennyeződés volt megfigyelhető. Most viszont a mocsárvilág növényei tömény, hol élénkvörös, hol sötétbarna, orrfacsaró szagot árasztó olajtól ragadnak. Az olajfolt lassan Florida partjait is megközelíti, ahol szintén gazdag élővilág található. Itt egyébként a turizmus miatt is aggódnak, az állam egyik városában, Panama Cityben sok akadályt leküzdve most nyitottak meg egy új nemzetközi repülőteret. Most pedig újabb kihívás előtt áll a város: hogy meggyőzze a turistákat arról, tiszta a tenger vize. Charlie Crist floridai kormányzó felszólította a BP-t, hogy állja az erre vonatkozó reklámkampány költségeit.
Sokak szerint nem is lehet jelenleg felmérni, mekkora kárt okozott az olajszennyeződés rövid és hosszú távon. A szárazföld mellett pedig természetesen a tenger is óriási veszélyben van, az olaj ugyanis a tengeri élőlények szöveteibe is bekerül. Jean-Michel Cousteau világhírű francia tengerkutató és környezetvédő a CNN hírtelevízióban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tenger mélyén lebegő mérgező olajtömegek „megölnek mindent”, így a szennyeződés az egész táplálkozási láncra hatással lesz, mivel bekerül a halak, a rákok és az osztrigák szervezetébe. Azt is állította, hogy az olaj a Golf-áramlaton keresztül akár Nyugat-Európát is elérheti. A tengerkutató úgy véli, a hatóságok nem tájékoztatják a közvéleményt a katasztrófa valódi mértékéről.
A kormányzattal szembeni elégedetlenség egyébként egyre inkább nő, főleg a helyi lakosság körében. Barack Obama a Katrina-hurrikán utáni késlekedésre utalva ugyanis azt ígérte választási kampányában, hogy sokkal kompetensebben és hatékonyabban fog fellépni a kormányzat. A helyzet azonban csak súlyosbodik. A BP hetek óta több mint száz olajmérnök segítségével igyekszik kitalálni, hogyan lehetne megszüntetni az olaj ömlését. Annak ellenére, hogy idáig nem igazán bizonyultak sikeresnek a probálkozások, a cég továbbra is azt hangsúlyozza, hogy senki, még az amerikai kormány sem rendelkezik az övéhez fogható tudással és technikával a helyzet megoldására. A kormány ezzel az állítással egyet is ért, véleményük szerint nem tudnák átvenni az olajkút elzárásának feladatát. A legújabb kísérlet a szivárgás leállítására egyébként most az, hogy 25 tonna nehéziszapot lövellnek a szerkezetbe, amely eljárás nem ismeretlen az olajkitermelő iparban. Viszont ilyen mélységben (1500 méter) még soha nem hajtották végre.  
Közben amerikai tisztviselők és tudósok is a szennyezés rövid távú elhárításán dolgoznak. Egyes vélemények szerint csak a növényzet felgyújtásával lehet megszabadulni a nyersolajtól. Szakértők azonban úgy vélik, hogy az esetleges beavatkozások tönkretennék a természetet, és több kárt okoznának az élővilágban, mint amennyi haszonnal járnának.
Az olaj terjedésének mértékét igazából nem lehet tudni, sok szakember kétségbe vonja a BP által közölt adatokat, de a legszerényebb becslések szerint is már legalább 22,7 millió liter nyersolaj ömlött a Mexikói-öböl vizébe. A Deepwater Horizon nevű fúrótornyon április 20-án egy óriási robbanás történt, amely során 11 munkás életét vesztette. A szerkezet két nappal később el is süllyedt, és azóta folyamatosan szivárog az olaj. A csapás úgy tűnik, túlszárnyalja az Exxon Valdez tankhajó 1989-es katasztrófája által okozott környezeti károkat is, amelyet az Egyesült Államok eddigi legsúlyosabb esetének tartanak. A zátonyra futott Exxon Valdez tartályaiból akkoriban 38 ezer tonna nyersolaj folyt ki Alaszka partjainál, a szennyeződés következtében a helyi élővilág egynegyede veszett oda, és máig érezhetők a fizikai hatásai. A világ legsúlyosabb ilyen jellegű katasztrófája egyébként 1991-ben volt, amikor az első Öböl-háborúban Irak több mint egymilliárd liter nyersolajat engedett a Perzsa-öböl vizébe. Itt alakult ki a világ legnagyobb olajfoltja.
A sors iróniája, hogy a szivárgás megszüntetésében Irán ajánlotta fel segítségét az Egyesült Államoknak. Az iráni nemzeti olajfúró vállalat egyik vezetője Teheránban kijelentette, hogy a perzsa ország több hatalmas olajszivárgással is megbirkózott a múltban.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek