Az egész világot meglepetésként érte, amikor a nemzetközi sajtóban a hét elején megjelentek a brazil elnök, a török miniszterelnök és az iráni államfő diadalittas hármas kézfogásáról készült felvételek. Lula da Silva és Recep Tayyip Erdogan Teheránban bejelentette, hogy végre sikerült megállapodni Mahmúd Ahmadinezsáddal arról, hogy nemzetközi felügyelet alá helyezik a muzulmán köztársaság vitatott atomprogramját.
A nyilvánosságra hozott adatok szerint Irán mintegy 1200 kilogramm uránt szállít Törökországba, ahol a nukleáris fűtőanyagot közel 20 százalékosra dúsítják, majd visszaviszik Iránba, ahol egy orvosi kutatóreaktor üzemeltetéséhez fogják használni. Brazília és Törökország szerint ezzel meg tudják akadályozni, hogy Irán atomfegyver építéséhez használja a nukleáris fűtőanyagot.
Változatlan szankciók
Törökország, amely az elmúlt időszakban egyre inkább eltávolodott nyugati (főként amerikai és izraeli) szövetségeseitől, és Iránhoz közeledett, máris kijelentette, hogy a megegyezés okafogyottá tette a Teherán elleni újabb, szigorúbb ENSZ-szankciók elfogadását. „Ezt a megállapodást pozitívan kell értékelni, és miután Törökország és Brazília garanciát vállalt, és az alacsony fokon dúsított uránium nálunk marad, nincs szükség újabb szankciókra” – jelentette ki a török külügyminiszter. Ahmed Davutoglu szerint egyébként országa úgy fogja őrizni az iráni urániumot, „mint saját fővárosát”.
Az iráni elnök pedig felszólította az ENSZ BT öt állandó tagját és Németországot (az úgynevezett bécsi csoportot), amelyek az Irán elleni szigorított szankciók megszövegezésén dolgoznak, hogy kezdjenek újabb tárgyalásokat Teheránnal. „A nukleáris fűtőanyag cseréjéről szóló egyezmény megkötése után itt az ideje, hogy a hat ország becsületességen, igazságosságon és kölcsönös tiszteleten alapuló tárgyalásokat kezdjen Iránnal” – fogalmazott Ahmadinezsád.
A hat ország (az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Kína és Németország) azonban fenntartásait fejezte ki a megegyezéssel kapcsolatban. „Iránnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy meggyőzze a nemzetközi közösséget arról, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál” – mondta a fehér házi szóvivő. Robert Gibbs azt is hozzátette, hogy az iráni kormánynak tettekkel és nem csupán szavakkal kell bizonyítania, hogy eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek, mert különben következményekkel, akár nemzetközi szankciókkal találja magát szembe.
A nemrég hivatalba lépett konzervatív brit miniszterelnök, David Cameron szóvivője pedig azt mondta: „Iránnal kapcsolatos álláspontunk változatlan. Iránnak kötelessége biztosítani a nemzetközi közösséget békés céljairól. Amíg ezt nem teszi meg, partnereinkkel az ENSZ Biztonsági Tanácsában tovább dolgozunk a büntetőintézkedésekről szóló határozaton.”
Német kormányzati tisztviselők is kifogásolták a megállapodást, főleg mivel az iráni külügyminisztérium azt is világossá tette, hogy a muzulmán köztársaság maga is tovább folytatja a 20 százalékra dúsított urán előállítását.
Még az Irán elleni szankciók dolgában oly óvatos Oroszország is kétségeinek adott hangot. „Egy kérdés merül fel: maga Irán fog-e uránt dúsítani? Amennyire az iráni tisztviselők kijelentéseiből értem, folytatni fogják ezt a munkát. Ebben az esetben a nemzetközi közösség korábbi aggodalmai megmaradnak” – nyilatkozta Dmitrij Medvegyev orosz elnök.
2010. 05. 21. (XIV/20)
