Hogy a határon túliak kettős állampolgársága mit is jelentsen, arról erősen megoszlanak a vélemények a Fideszen belül. Az egyik, Martonyi János által fémjelzett elképzelés szerint a magyar állampolgárság megadása nem több és nem kevesebb annál, amit maga a tény, amit a kifejezés takar. Tehát elszakított véreink kapnak ugyan útlevelet, de ehhez nem társul automatikusan a választójog és a szociális juttatásokból való részesülés – például egészségügyi ellátás – lehetősége sem.
Másként vélekednek azonban a pártban a Németh Zsolt korábbi (és leendő) külügyi államtitkár körül csoportosuló „erdélyi zarándokok” és Semjén Zsolt kereszténydemokrata pártelnök, általános miniszterelnökhelyettes-jelölt, aki többször hangsúlyozta a nyilvánosságnak: szerinte nincs kétféle állampolgárság, és ehhez a választójogi törvényt is módosítania kellene a törvényhozásnak.
A külföldön élő magyar állampolgárok a jelenlegi rendszerben is szavazhatnak itthon, ha megoldották a bejelentett magyarországi lakcím problematikáját. Ehhez csupán egy írott befogadó nyilatkozat szükségeltetik valamely magyarországi lakostól, de még egy ennél egyszerűbb módszer is létezik Cs. József nyugdíjas ügyvéd szerint, aki a külföldi – elsősorban román – állampolgárok itthoni lakásvásárlásában mozog otthonosan. A törvény egy módosítása során a hajléktalanokra tekintettel bevezették a települési lakóhely intézményét. Ennek létesítéséhez be kell menni valamelyik magyar település önkormányzatára, és bejelentkezni az adott településre mint a település egészén élő ember. Ez persze egy elvi lehetőség.
Ha viszont megvan a lakcím, akkor a szabályozás a szociális juttatásokat is hozzáférhetővé teszi. Az egészségügyi szolgáltatások tb-kártyával vehetők igénybe, tb-kártyát viszont csak magyarországi lakóhellyel rendelkezők kaphatnak. Kizárólag magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárokat illeti meg a családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás is. Ez is elvi lehetőség.
A Fidesz egyelőre azzal hűti a kedélyeket, hogy a választójogot nem kívánják kiterjeszteni a határon túliakra, de már csak azért sem siet a magyarázkodással, mert számtalan létező példa igazolhatja törekvéseit. Horvátországban és Romániában is szavazhatnak a határokon túli állampolgárok, de az Egyesült Államok külföldön élő állampolgárai is voksolhatnak az országos és a tagállami választásokon. Románia egy EU-n kívüli ország, Moldova állampolgárainak, Németország pedig az egykor hozzájuk tartozó nyugat-lengyel területek lakóinak adja meg különösebb nehézségek nélkül a kettős állampolgárságot. És ide sorolhatjuk az olasz és a francia közös határ miatt adódó megoldásokat is.
Romániában 2009-ben könnyítették az állampolgársághoz jutás feltételeit. Azoknak a kérelmezőknek, akiknek „román identitásuk” van, a törvények értelmében meg kell adni a román állampolgárságot, és a választásokon is joguk van részt venni. A határokon túli román állampolgárok az önkormányzati választásokon nem szavazhatnak ugyan, de a parlamenti és az elnökválasztáson egy külön nekik létrehozott körzetben igen – mondta el a Heteknek Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetője. Kelemen szerint a romániai magyarság legbefolyásosabb képviselője üdvözli a Fidesz javaslatát, ám csak szimbolikus jelentést tulajdonít annak. Támogatásuk egyelőre az anyaország kormánya iránti bizalmon nyugszik, mivel velük egyáltalán nem egyeztetett a Fidesz.
És itt a történet egyik szépséghibája, mert – ahogyan Szlovákiában is látszik – az idehaza egységet és összefogást hangsúlyozó Fidesz külhonban inkább megosztja az amúgy is kisebbségben élő magyarokat. Sokatmondóak a választási győzelem éjszakáján látott felvételek, amelyeken Orbán Viktor győzelméhez elsők között Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármesternek, az RMDSZ ellenlábasának számító Magyar Polgári Párt vezetőjének volt alkalma gratulálni. Szász érdeklődésünkre csak annyit kívánt hozzáfűzni, hogy üdvözlik és köszönik a Fidesz javaslatát, amely a csúfos 2004. decemberi népszavazás fájdalmát enyhíti az erdélyi emberekben. Annyit azért még elárult, hogy ha a román mintánál maradunk, akkor kettős állampolgárság illetné meg mindazokat, akiknek felmenői a történelmi Magyarország területén születtek, vagy igazolhatóan onnan vándoroltak el. Szerinte azonban a legfontosabb rendezőelv a következő kitétel lenne: magyar az, aki annak vallja magát.
Kelemen és Szász véleménye szerint Románia nem emel majd kifogást az intézmény ellen, de politikai viharok azért lehetnek. Ugyanez a helyzet Szerbiában is, hiszen az állam egy évtizede elfogadja, hogy a vajdasági horvátoknak kettős állampolgárságuk van. A szabadkai Magyar Szó egyik munkatársa azonban óvatosságra int: a nemzetiségi ellentéteket folyamatosan hergelő szélsőjobbos Szerb Radikális Párt két kézzel kap a lehetőségen, és a kettős állampolgárságot a magyarok elleni indulatkeltésre használhatja.
Igazi problémát Szlovákia mellett Ukrajnában jelent csak a kettős állampolgárság, mivel az ukrán állam nem ismeri el az intézményt. A magyar képviseletek egyik munkatársa szerint a probléma megoldható, ugyanis a kárpátaljai román nemzetiségűek hetven százaléka már évek óta rendelkezik román állampolgársággal is. A névtelenséget kérő tisztviselő szerint az erősen oroszbarát kormányzat már eleve a kettős állampolgárság kérdésében gondolkodik, mivel választói túlnyomórészt az ország keleti felében élő oroszok, akik szintén szeretnének az „orosz anyácskához” csatlakozni. Az ukrán törvények csak akkor tiltják a kettős állampolgárságot, ha azt az érintett maga kezdeményezi, tehát a kárpátaljai magyarok valamilyen automatizmussal, mondjuk a magyar igazolványuk állampolgárságra váltásával anélkül jutnának kettős állampolgársághoz, hogy azt kérelmeznék.
2010. 05. 21. (XIV/20)
